A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 10. Horváth Emil (KDTVIZIG): A vízszabályozások tanúi
Síkvidéki területeken a talajvízszintek alakításában meghatározó szerepe van a csapadéknak, amit a beszivárgás és párolgás, valamint a hely hidrogeológiai viszonyainak dinamikus egyensúlya határoz meg, amiben az emberi hatások is szerepet játszanak17. A fák környezetének feltételezett talajvízjárását két kút adatsorán keresztül mutatjuk be. Mindkettő a Duna völgysíkján található: az uszódi (1455 számú) talajvíz kút 91,32 mBf. terepszinten, Ordastól 8,3 km-re délnyugatra, a Dunától 600 m-re. A bogyiszlói (V-9 számú) talajvíz kút 89,03 mBf. terepszinten, A Dunától 2,6 km-re a mélyártéren, 2 km-re nyugatra a tölgyestől (3. ábra). Az uszódi kút egyensúlyi vízszintjei mélyebb tartományokban alakultak ki a terep alatt, mint a bogyiszlóié18. Ami számunkra fontos információ a talajvíz kutak vízjárás idősorát tekintve, az, ami a Hátság peremterületein végmenő talajvízjárásokat jellemzi. Nevezetesen: a kutakban megfigyelhető a talajvíz-járásra jellemző éves periódus (10. ábra), az uszódi kút markáns vízállás csökkenése és mélyebb szinten történő stabilizálódása, a bogyiszlói területen, pedig a terepszinthez közeli stabil talajvízszint. Az uszódi kút vízjárásában határozottan kimutatható a Duna nagyvízi hatása, ami a bogyiszlói kútnál is kimutatható a nagyobb távolság ellenére19 (9. ábra). Az uszódi kút egyensúlyi vízszintjei jelentősen lecsökkentek, és a 2000-es évek elejétől 1,5-2 m-el mélyebb szinten stabilizálódtak az 1960-as évek szintjeihez képest, amit a fa már nehezen vagy egyáltalán nem tudott hasznosítani. A bogyiszlói talajvízszintek jóval magasabban, kb. 2,5 m-el a terep alatt stabilizálódtak, ami kedvezőbb a növények vízhasznosítási lehetőségének szempontjából. A kút menetgörbéje alapján feltételezhető, hogy annak vízjárására nincsen közvetlen hatással a Duna, de mivel a bogyiszlói tölgyek 260-800 m-re találhatók a folyótól, szinte biztos, hogy nagyvizek idején hasonló jelenség játszódik le az altalajban, mint amit az uszódi kút menetgörbéjén látható. Tehát a fák gyökerei könnyen elérik a számukra fontos vizet, ahogyan azt a folyó évi rendszeres áradásai biztosították a múltban is. 17 Számtalan írásos bizonyítéka van annak, hogy rendkívüli időjárási jelenségek a múltban is rendszeresen előfordultak, amelyek a klímaváltozás/klímaingadozás részét képezték, úgy mint a mai időkben is. Ezeknek az évtizedes, évszázados folyamatoknak a hatására változik folyamatosan a talajvízszint terepszinthez viszonyított egyensúlyi állapota. 18 A Duna-Tisza-közi Hátság talajvízjárásának kutatásával, a meteorológiai, hidrometeorológiai, talajtani adottságok bonyolult összefüggéseivel, valamint az antropogén hatásokkal, jelentős kutatásokat végzett a Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI). Ezek eredményeire helyenként hivatkozunk. 19 A folyónak a megcsapoló hatása érvényesül a talajvízre kisvízi idó'szakban, a part bizonyos szélességű sávjában, ekkor a talajvíz a folyó felé gravitál. Árvízkor a mentett terület felé nyomul a folyó vize a töltés alatt az altalajon keresztül, s ez, bizonyítottan feltorlasztja a talajvizet. Ez az együtt-járás figyelhető' meg a folyómederhez közeli parti kutak vízállás-menetgörbéin. 13
