A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 10. Horváth Emil (KDTVIZIG): A vízszabályozások tanúi

Csapadékos és száraz évek hatása az évgyűrűk növekedésére

A tapasztalat azt mutatja, hogy a csapadék és a léghőmérséklet együtt, meghatározó szerepet játszik a fa évgyűrűinek éves növekedésében. De, hogy milyen arányban, az még nem egyértelmű, tekintettel arra a rendkívül bonyolult környezeti rendszerre, amiben a fa élete során fejlődik. Biztató eredményekkel jár egyes meteorológiai elemek (csapadékhőmérséklet) összevont értékeivel jellemezni az adott év vegetációs időszakának időjárását12 (Horváth 2004.), ami a fásszárú növények fejlődése szempontjából meghatározó időszak. Ezeket összevetve az évgyűrűvastagság-idősorokkal, az időjárás-típusok elrendeződését tekintve, elsőre nem fedezhető fel bennük rendszer (8. ábra), de ez a „szabálytalanság" is figyelemre méltó, amiben feltűnő, a hideg időjárás típusú évek szinte egybefüggő sorozata az 1870-1926 közötti időszakban.

Összegezve az előfordulások számát a vizsgált 160 évre (1841-2000), a négy időjárás típusra: meleg-nedves évek 27-szer (17%), meleg-száraz évek 37-szer (23%), hideg-nedves évek 56- szor (35%), hideg-száraz évek 40-szer (25%) fordultak elő.

Az 1842-1854 közötti időszakra a változékonyság jellemző, az 1855-1869. közötti időszakban csak meleg időjárás típusok fordulnak elő: gondoljunk az 1860-as évek nagy aszályaira, ahol a meleg-száraz vegetációs időszakok szinte összefüggő sorozatot alkottak.

Vizsgálatunkban felhasználunk egy, a vízgazdálkodásban évek óta használt számított paramétert, a Pálfai-féle Aszályossági Index (PAI) azon értékeit, amelyek elérték, illetve meghaladták a mérsékelt aszály-kategóriát13 1901-2000 között (Pálfai 1987), (Pálfai 2004). A

8. ábráról fontos következtetés vonható le, abban az összefüggésben, hogy milyen mértékű az aszály együttes előfordulása egy bizonyos időjárás-típussal. Ebben az időszakban 24-szer fordult elő valamilyen súlyosságú aszály - PAI>6 - az Alföldön, amelyek közül 15 estben esik egybe valamelyik szárazságot jelző időjárás-típussal. 9 esetben pedig a hideg időjárás-típus valamelyikével, amiben szintén a száraz időjárás dominál közepes súlyosságú aszályokkal14.

12 A számításokhoz a budapesti csapadék és léghőmérséklet adatokat használtuk, mert ez a helyszín rendelkezik az ország leghosszabb észlelési idősorával. Bár az adatok nem reprezentálják maradéktalanul a vizsgált helyszínek időjárását, de az eredmények azt sugallják; a vegetációs időszak meteorológiai elemei és a fák éves évgyűrű növekményei között joggal feltételezhető ok-okozati összefüggés. Az átlagértéktől való eltérés alapján a vizsgált év hőmérsékleti viszonyainak minősítésére a hideg/meleg, a csapadékosság minősítésére a nedves/száraz megnevezéseket vezettük be. E két meteorológiai elem minősítéseinek párosításaiból létrehozott négy időjárástípus egyikével jellemezzük a vizsgált évet.

Meleg-nedves: ha a léghőmérséklet és a csapadék átlag feletti,

Meleg-száraz: ha a léghőmérséklet átlag feletti, a csapadék átlag alatti,

Hideg-nedves: ha a léghó'mérséklet átlag alatti, a csapadék átlag feletti,

Hideg-száraz: ha a léghőmérséklet és a csapadék átlag alatti.

Csapadék esetében átlagosnak tekintettük a vegetációs évet, ha az eltérés nem haladta meg az átlagérték ± 5 %át. Léghő'mérséklet esetében pedig, ha az eltérés a ± 1 %-on belül maradt. Az átlagos év bevezetésével a 169 éves meteorológiai idő'sorból 8 évben fordult elő', hogy a csapadék és a léghő'mérséklet belül maradt a megadott határon (Hidrológiai Közlöny 2004/2. 37-57.o.)

13 A Pálfai-féle Aszály Index kifejezi a hő'mérsékleti és csapadék viszonyokat, valamint a talajvízszint helyzetét. Hazai tapasztalatok alapján az aszály küszöbértéke: PAI>6. E fölött beszélünk különböző' fokozatú aszályokról: 6-8 mérsékelt; 8-10 közepes; 10-12 súlyos; 12< rendkívül súlyos aszály

Az elmélet bő'vebb kifejtését lásd (Pálfai 2004).

14 Az 1901-2000. között vizsgált idő'szakban az aszályos évek (24) a három időjárás-típus valamelyikével esik egybe. Az évszámok melletti ()-jelben megadjuk az évhez tartozó PAI-értéket.

Meleg-száraz: 1904 (8,48); 1917 (6,96); 1928 (6,06); 1930 (6,35); 1943 (6,76); 1946 (8,13); 1947 (7,02); 1950 (8,92); 1952 (12,36); 1968 (6,06); 1983 (7,09); 1992 (11,38); 1993 (9,67); 1994 (8,67); 2000 (9,01)

10