A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 10. Horváth Emil (KDTVIZIG): A vízszabályozások tanúi
egymáshoz (2. táblázat), szemléletesen megjelenítve a fa fejlődésére jellemző életszakaszokat és a markáns időjárás-változásokat.- A szinkronizált idősorok összességükben jól visszaadják az időjárás, a környezet változásait, tehát alkalmasak környezeti indikátorként történő felhasználásra.- A grafikonok futási görbéi ugyanakkor megerősítik azt a feltevést, miszerint fafajon belül minden egyes fa „indivídumnak" tekinthető, hiszen élete során az egyes fatest9 kisebb-nagyobb eltéréssel, különböző mértékben örökíti át az időjárási-környezeti változásokat. A tölgyeknél is megfigyelhető a fa fejlődésének fiatal kori, ún. juvenilis szakaszát (esetünkben mintegy 30 év), amikor vastag évgyűrűket növeszt, majd ezek vastagsága fokozatosan csökken az évek folyamán, de a környezeti hatásokra való érzékenysége szinte mindvégig megmarad. A tetszőlegesen egymáshoz rendelt mintapárokhoz tartozó sor-oszlop metszéspontjában lévő keresztdatálási eredmények láthatók (2. táblázat): számlálóban: tBP, ; a nevezőben a CDI-t adjuk meg. Az üres helyek azt jelzik, hogy néhány minta-párosítás eredménye a megadott határérték alatt volt (8. lábjegyzet). A fa bonyolult életműködését közvetetten is jól mutatják a táblázat eredményei. Nevezetesen, hogy kis területen belül is jelentős eltérésekkel reagálnak a fák az időjárási és egyéb környezeti változásokra10. Egyes magányos fák (BOK10; BOK11) évgyűrű idősorai kapcsolódnak legerősebben egymáshoz (5. ábra). Ugyanakkor, az egymástól alig 2 méterre lévők (BOK7-8) az egyik leggyengébb eredményt adták (6. ábra), az évgyűrűk átlagos érzékenységét tekintve pedig (BOK7) a legnagyobb értéket, a közvetlenül mellette növő (BOK8) pedig az összes vizsgált közül az egyik legkisebbet (1. táblázat), ami „nem logikus". Az ordasi Rákóczi-fa kronológiája A furatok és korong mintáiból összeállított idősorok az 1805-2005. közötti időszakot fedik le. Az évgyűrű vastagságokban markáns változások figyelhetők meg, amit a klimatikus és emberi beavatkozások (szabályozási, lecsapolási munkák) hatásai okozhattak. A fa pusztulásának végső stádiuma jól nyomon követhető az évgyűrű vastagságok lefutásában. A bogyiszlói mintákkal történő összehasonlító vizsgálatok bizonyították (7. ábra), hogy a kronológia 19972005 közötti évgyűrű vastagság adatai a beteg fára jellemző adatsort adnak, ezét ezekkel nem számoltunk a későbbiekben. 9 Kutatások foglalkoznak a tölgy levél-fenofázisainak (a rügy duzzadásától a levelek teljes kifejlődéséig terjedő időszak) megismerésével, azt vizsgálva, hogy ez a folyamat hogyan függ össze az éves fagyűrű kialakulásával. Ezek rámutatnak, hogy az egyes fák nagy szezonális ingadozást mutatnak a rügy duzzadása, rügypattanása, a levelek kifejlődése, a teljes lombozat kialakulásának időpontját illetően, valamint a fatestet adó évgyűrű tavaszi- és nyári pászta vastagságának kialakításában (R. Puchaika et. al. (2017). 10 Például nem ismerjük eléggé, annak, a bizonyítottan létező „erdei internet” hálózatnak a működését, amit egyegy, a fával szimbiózisban élő gombafajta biztosít, és a természetes erdőtársulásokban élő fákat köti össze egymással gyökereiken keresztül, lehetőséget teremtve a faegyednek nagyobb mennyiségű víz, valamint tápanyag felvételére, egymás közti kommunikálására (Peter W. 2016 50-51. o.). 7
