A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Gondárné Sőregi Katalin - Molnár Mária - Balogh Viktor - Modrovits Kamilla - Gondár Károly - Könczöl Nándorné - Vatai József (): A Dunántúli-középhegység vízgazdálkodási kérdései
tehát azt a kvázi ideális fajlagos védettség érték került megadásra, amit akkor kapnánk, ha a teljes fedő agyagos képződmény lenne. Ez alapján elkülönítésre kerültek azok a területek:- Ahol az így kapott érték < 2m/bar, a fedő anyagi minőségétől függetlenül mindenképp veszélyeztetettnek tekinthető;- Azokat a területeket, ahol a teljes fedőre számolt fajlagos védettség érték > 2 m/bar. Ezek tehát azok a területek, ahol a fedő agyagtartalmának függvényében lehet veszélyeztetettnek nevezni egy adott területet. A veszélyeztetett területek lokális jelenségek, összefüggő nagy területeket nem érintenek, mégis ábrázolásukhoz 42 db 1:10 000 topográfiai térkép volt szükséges. A 8. ábra a Tata környékére szerkesztett veszélyeztetettségi térképet mutatja be példaként. 5. ÖSSZEFOGLALÁS Megállapítható, hogy a Dunántúli-középhegységi főkarsztvíztároló feltöltődése befejeződött. Új egyensúly alakult ki, amelyre a természetes áramlási és mennyiségi viszonyok jellemzőek. A karsztvíztároló működését a földtani folyamatok során kialakult dinamikus egyensúly jellemzi. A karsztvízszintet és a források vízhozamát a továbbiakban az éghajlat függvényében a beszivárgás mennyisége, valamint a karsztvíz termelés fogja alakítani. A beszivárgás és a vízháztartási modellezés rámutatott arra, hogy a jövőben a prognózisokban jelentős szerepet kell, hogy kapjon az éghajlat modellezés, valamint nagy szükség van a beszivárgás számítások kutatására és fejlesztésére. Fontos lenne azonos beszivárgás számítás módszer alkalmazása a vízgazdálkodás területén, ugyanis a jelenleg alkalmazott módszerek eléggé eltérőek. A beszivárgás számításoknál nem elegendő a havi vagy éves átlagok figyelembe vétele, ennél részletesebben a napi hőmérséklet és csapadék adatokra kell támaszkodni, amikor a jövőbeni vízkivételek hatását vizsgálják. A közeljövőben a hideg és termál vízigények növekedése várható. Ezek engedélyezésénél, különösen a nagy vízaknák esetében, mindenképpen a nem permanens regionális modellekre kell támaszkodni, amelyek figyelembe tudják venni az éghajlati változásokat, valamint a regionális hidraulikai összefüggéseket is. Mivel a feltöltődés befejeződött, a beszivárgás számítások pedig azt mutatják, hogy a beszivárgás mennyisége csökken, nem igaz az az állítás, hogy a Dunántúli-középhegység „bővelkedik" a karsztvízben. Az elosztásokat regionálisan kell tervezni. A jövőbeni termelések engedélyezésénél azonban már a visszatöltődés utáni, jelenlegi referencia állapotot kell figyelembe venni, mert ez tekinthető „jó" mennyiségi állapotnak az EU Víz Keretirányelv, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szerint. Fontos feladat a növekvő víztermelés esetén a vízminőségi problémák (öregségi vizek) előrejelzése, kezelése. Nem vízgazdálkodási feladat, de sürgősen meg kell kezdeni a felszín-süllyedési folyamatok vizsgálatát és monitoringját. A modellezés és az állapotfelmérés a veszélyeztetettség megállapítására kétféle megközelítést alkalmazott. A modellezéssel jelzett területeken nem mindenhol van tényleges probléma, ugyanis a fedő kőzetek jelenleg védelmet nyújtanak. A karsztvíz csak akkor okoz tényleges problémát, ha a fedő rétegek sérülnek. Ilyen beavatkozás lehet a nem szakszerűen kivitelezett vagy le nem zárt pozitív kút, külszíni bányászati tevékenység, rézsűk megbontása, megváltoztatása, épület alapozás, stb.
