A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Gondárné Sőregi Katalin - Molnár Mária - Balogh Viktor - Modrovits Kamilla - Gondár Károly - Könczöl Nándorné - Vatai József (): A Dunántúli-középhegység vízgazdálkodási kérdései
kedett karsztvíz gyakorlatilag a felhagyott bánya teljes területén annak fenékszintje fölé emelkedett, aminek következtében szinte a teljes bányaudvar egy nagy forrásnak tekinthető, a bányaudvarban korábban kinőtt fák nagy része az állandó vízborítást nem is viselte el, kiszáradt. Az egykori bányavágatokat feltöltő vizet nevezzük öregségi víznek. A bányavágatokat a bezárások előtt mindenkor mentesítették, a berendezéseket a felszínre hozták, tehát elméletileg szennyezőforrás (pl. ásványolaj) a vágat térségekben nem maradt. A kőzetanyagból beoldódó anyagok, valamint a fiziko-kémiai reakciók következtében az öregségi víz azonban az ivóvíz határértékeket meghaladó mértékű vas, mangán, nitrát, ammónium és szulfát koncentrációval rendelkezhet. Az öregségi vizek a szén, és bauxit bányászattal érintett területeken okozhatnak vízminőségi problémát, ha a vízkivétel jelentős mértékben növekedik. A felszín alatti bányászkodás után visszamaradt üregrendszerek több helyen felszínmozgásokat, süllyedéseket eredményeznek. A Dunántúli középhegységben zajló vízszintemelkedés nem csak magára a karsztrendszerre, de az azt fedő üledékekre is hatással voltak. Fedett karsztos környezetben, a karbonátot fedő porózus közegben megemelkedő karsztvízszint hatására megnő a pórusnyomás, amely az effektív stressz lecsökkenéséhez vezet. Ez a szemcsék közötti összetartó erő lecsökkenését és az összlet állékonyságának csökkenését eredményezi, amely akár építésföldtani problémákhoz is vezethet. A pórusnyomás növekedéssel összefüggő jelenség leginkább kiáramlási területeken jelentős. A középhegységben jelentkező vízszint - és pórusnyomás - növekedés tehát nem csak vízszigetelési, de statikai problémákat is okozhat. Már meglévő épületek fenntartása és új létesítmények tervezése esetén e megváltozott körülményeket is figyelembe kell venni. A karsztvízszint emelkedés okozta, láthatatlan problémát jelent az áramlási viszonyok megváltozása. A lecsökkent karsztvízszintű állapotban egyes sekély porózus vízadók felé a karsztvízből nem történt utánpótlódás, így egyes területeken ezek vízadóképessége jelentősen lecsökkent. Más területeken viszont a lecsökkent karsztvízszintnek köszönhetően a talaj és/vagy rétegvizekből történt vízátadás a karsztvíz felé, ami mindenképpen vízminőségi problémát okozott. Mára ezeken a területeken a folyamatok megfordultak, ahol eddig nem, vagy csak minimális volt a karsztvíz átadódás a porózus víztartók felé, ott ez a folyamat megindult (pl. Ajka vagy Kincsesbánya térsége). Azokon a jellemzően peremi területeken, ahol a karsztvíz a talajvízbe adódik át, több helyen lakóterületek pincéinek, egyéb aknáinak vizesedését okozta (pl. Csór, Bodajk, Fehérvárcsurgó településeken). Az áramlási viszonyok, utánpótlódási irányok megváltozása a vízbázisok védőterületi kijelölésének felülvizsgálatát is szükségessé teszi, mint ahogy azt a Dunántúli-középhegység területén gazdálkodó vízművek is jelezték. Nem szabad megfeledkezni arról a problémáról sem, hogy a valamilyen mértékben fedett karsztos területek jelentős részén mezőgazdasági termelést folytatnak. A mai szántóföldi növénytermesztés során különféle műtrágyákat (nitrogén, foszfor tartalmúakat), növényvédő szereket (peszticideket) alkalmaznak, amelyek a lerövidült szállítási útvonal mellett könnyebben bejuthatnak a karsztvízbe. A projekt keretében a Dunántúli-középhegység teljes területén feltérképezésre kerültek a fentiekben összefoglalt problémák. Fontos kérdés volt azonban, hogy várható-e még a visszatöltődés következtében további területek elöntése 2030-ig. A veszélyeztetett területek meghatározása a numerikus modell pesszimista szcenáriójának 2030-ra számított karsztvízszintjével történt, hiszen ez a modell változat számolt a legcsapadékosabb időjárási viszonyokkal. A veszélyeztetett területeken a karsztvíz akkor lép a felszínre, ha a karsztvíz szintje vagy nyomása magasabb, mint a terepfelszín. Ha homokos porózus, vagy egyéb más jó vízvezető ké
