A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Gondárné Sőregi Katalin - Molnár Mária - Balogh Viktor - Modrovits Kamilla - Gondár Károly - Könczöl Nándorné - Vatai József (): A Dunántúli-középhegység vízgazdálkodási kérdései

(-53%) napjainkban is a nagykapacitású vízaknák (Nyirád, Rákhegy II., Tatabányai karsztaknák) adják regionális vízellátó rendszereken keresztül.-------3*»1 NyimpuuU HgN 1J, mért vuvmt ——S/árrtt ott vfzvait (prvvnmftta ucrnirtó) Számított vrrwmt loptimata ucrnánó) S/ámRott vtzwnt (átlagos szcenárió)

150

c* 130- ::

1951.01.01 1959.01.01 1967.01.01 1975.01.01 1983 01.01 1991

01.01 1999.01.01 2007.01.01 201501.01 2023.01.01

Datum

4. abra. Mert es modellezett karsztvízszint a Nyírespuszta HgN-22 monitoring kutban

Hévíz mért vízhozam

Számított hozam (átlagos szcenárió)

Bizonytalan hozam adat

Számított hozam (pesszimista szcenárió)

Számított hozam (optimista szcenárió)

5. ábra. A Hévízi-to-forrás mért és számított hozam idősora, illetve a prognosztizált hozam változás 2030-ig

Ha a karsztvízszintet nézzük, akkor a modellezés eredményeképpen és a monitoringkutak idősorának trendelemzése alapján megállapítható, hogy a 2010-es rendkívül magas csapadékú évvel befejeződött a karsztvíztároló feltöltődési folyamata. A mért és modellezett karsztvízszint elérte az 1950-es években mért szintet. 2011-2019 között még egyes régiókban volt kismértékű karsztvízszint emelkedés, de inkább a stagnálás volt jellemző. A feltöltődés helyett már az éghajlati hatás dominált. 2019-tól egyértelműen az éghajlati hatás látható mindegyik szcenárió esetén.