A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Gondárné Sőregi Katalin - Molnár Mária - Balogh Viktor - Modrovits Kamilla - Gondár Károly - Könczöl Nándorné - Vatai József (): A Dunántúli-középhegység vízgazdálkodási kérdései
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEI Gondárné Sőregi Katalin - Molnár Mária- Balogh Viktor - Modrovits Kamilla - Gondár Károly -Könczöl Nándorné - Vatai József Smaragd GSH Kft. KIVONAT A Dunántúli-középhegységi főkarsztvíztároló a bányászati célú karsztvízszint süllyesztés időszaka után (19601989) az 1990-es évek eleje óta regenerálódott, a karsztvízszint és a forráshozamok folyamatosan emelkedtek. A főkarsztvíztároló regenerációja a túlzott kitermelés időszaka után önmagában tekintve kívánatos jelenség volt, ugyanakkor az emelkedési folyamat problémákat is okozott. A negatív folyamatok vizsgálatára és előrejelzésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2017-ben projektet indított (KEHOP-1.1.0-15-2017-00010). A projekt célja a karsztvízszint emelkedése miatt jelentkező problémák ismeretében, a Dunántúli-középhegység karsztvíz-készletgazdálkodási állapotértékelésén, annak modellezésén keresztül az emelkedő' karsztvízszint okozta jelenségek felmérése, környezetvédelmi, természetvédelmi, földtani értékelő feladatok ellátása, vízkészlet-gazdálkodási célkitűzések és feladatok megfogalmazása. A projekt egyik legfontosabb feladata a Dunántúli-középhegység karsztvízháztartását leíró, nem permanens, 3 dimenziós, regionális numerikus modell elkészítése, amellyel a bányászati vízkivétel hatásait a túlzott kitermelés időszakában (1950-1989) az 1990-es évek eleje óta tartó regenerálódási időszakban (1990-2018), és a közeljövőben (2019-2030) idó'szakban is lehet vizsgálni. KULCSSZAVAK: bányászati vízkivétel, főkarsztvíztároló, karsztvízszint, karsztforrás, numerikus modellezés, veszélyeztetett területek, visszatöltődés, vízháztartás 1. A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI FŐKARSZTVÍZTÁROLÓ A Dunántúli-középhegységi főkarsztvíztároló nem csak a földrajzi értelemben vett Dunántúliközéphegység területét jelenti. A főkarsztvíztároló mélyen a felszín alatt, porózus üledékekkel fedett helyzetben a Dunántúl nagy részén és a Pesti-síkság, valamint az Alföld ÉNy-részén is megtalálható (1. ábra). A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv a karsztvíztárolóban 6 db hideg karsztvíztestet (jele: k) és 4 db meleg karsztvíztestet (jele: kt) különböztet meg. A Dunántúli-középhegység 2500-3000 méter vastagságúra becsülhető főkarsztvíztároló összlete uralkodóan triász, elsősorban felső-triász karbonátos kőzetekből áll. A főkarsztvíztároló fedőjében részben még jelentős vastagságú mészkőrétegeket (fedőkarszt) tartalmazó kréta és eocén márga, agyagmárga rétegek települnek, de az oligocénnál fiatalabb képződmények zömében agyagot, homokot márgát tartalmazó porózus képződmények. A főkarsztvíztároló hidrodinamikailag folytonos gravitációs-geotermális karsztrendszernek tekinthető, amely lokális kisebb áramlási rendszerekből, egységekből áll össze. A lokális áramlási egységeket nagyszerkezeti elemek és/vagy a felszín alatti vízválasztók választják el egymástól. Az áramlási egységek hidrodinamikailag kapcsolatban állnak egymással, részben a regionális méretű horizontális szerkezeti elemeken keresztül, részben a közös felszín alatti vízválasztó vonalon, ahol a potenciálértékek azonosak, vagyis az egyik tárolórészben bekövetkező nyomás állapot változás maga után vonja a másik tárolórész változását is. A hidrogeológia felépítéssel magyarázható, hogy az 1950-es években kezdődő bányászati célú aktív és passzív víztelenítés következtében regionális karsztvízszint süllyedés jött létre. A legnagyobb depresszió a bányászati centrumokban (Nyirád, Ajka, Kincsesbánya, Tatabánya, Nagyegyháza és Dorog) alakult ki (2. ábra). A regionális karsztvízszint süllyedés súlyos környezetvédelmi problémákat okozott. A források hozama jelentősen lecsökkent, sőt számtalan forrás, forráscsoport elapadt, vízfolyások száradtak ki teljesen, vagy részlegesen. A vízszintcsökkenés, illetve hozamcsökkenés jelentős mértékben érintette a vízellátást, mivel sok
