A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 7. Ficsor Johanna (NKE): A Dráva morfológiai változásai

6. ábra. Folyószakasz helyszínrajza és jellemző keresztszelvényei (Kozák 1997) nyomán

A jellemző szelvények (inflexiós és tetőponti szelvények) legmélyebb mederpontjai alapján meghatároztuk a folyószakasz mederfenék vonalát (7. ábra). a részletes fenékvonal alapján is jól látszik az, amit korábbi tanulmányok is jeleztek, hogy a 170-175 fkm szelvények közötti szakaszon jelentős eséstörés van. Az e feletti folyószakasz esése 0,4 ezrelék körül, míg ez alatt 0,1 ezrelék körül alakul. Ennek a jelentős változásnak a hatása a főmeder rajzolatában is jól kivehető, ezen a szakaszon van az a markáns kanyargósság, amire már korábban utaltunk. A relatíve nagyobb energiájú folyó itt az eséstörés következtében elveszti energiáját, ezzel lecsökken a hordalék-szállítási kapacitása, és lerakja hordalékát. A teljes egészében alluviális folyószakaszon belül, ez az eséstörés egy lokális változást okoz.

2019 őszén sor került egy részletes hordalék és mederanyag mintavételi kampányra, melyek során 5 - 10 km-es sűrűségben, szelvényenként több pontban, mederanyag mintát vettünk. A kapott eredmények jó igazolják az eséstörés helyét (8. ábra). A töréspont felett szakaszon a kavics, homokos kavics dominál, alatta jellemzően a homokmeder figyelhető meg (Pirkhoffer et al. 2021).