A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Kisvízfolyások elöntési és veszélytérképezési folyamata, kockázati eredményei
vízhozamokra gyakorolt hatásának előzetes kimutatására van szükség. A jelen állapotú modellben az érintett vízhozam peremfeltételeket módosítjuk (csökkentjük a terhelő vízhozamot), így az intézkedés kockázatcsökkentő hatása kimutatható lesz. Megfelelő intézkedések meghatározása A végleges kisvízfolyás prioritási listában felsorolt 28 vízfolyáson az emberi élet és vagyonkockázat csökkentése érdekében intézkedési javaslatokat teszünk. A megfelelő árvízvédelmi intézkedés megfogalmazása érdekében megvizsgáltuk a magas kockázatú területek területi eloszlását és azt is, hogy ezeknek a területeknek a közelében a víz pontosan melyik vízfolyás szakaszon lép ki a mederből. Ezeket a szakaszokat kilépési szakaszoknak nevezzük. Általában azokon a vízfolyásokon, ahol a magas kockázatú területek elszórva helyezkednek el, vagy a kilépési szakaszok nehezen meghatározhatók a vízvisszatartás jelenthet hosszútávú megoldást az árvízkockázatok csökkentésére. Ezeken a vízfolyásokon egy belterületi elöntést csökkentő záportározó építése, vagy egy részvízgyűjtő szintű fejlesztési intézkedés is hatékony lehet. Azoknál a vízfolyásoknál azonban, ahol a víz jellemzően egy jól behatárolható rövid szakaszon lép ki a medréből, és önt el nagyobb belterületet a károk enyhítése érdekében hatékonyabb lehet egy árvízvédelmi fal vagy töltés építése. Intézkedési javaslat példa - Eger-patak A modell alapján elmondható, hogy a meder környezetében a domborzat túlnyomórészt nyílt, ugyanis az elöntés területi kiterjedése nagymértékben növekszik a különböző valószínűségű események esetében. Nyílt domborzat esetén fenn áll a veszély, hogy a mederből kilépő víz egy lokális magaspontot meghágva nagyobb területet elönt, ezért ezeken a területeken, árvíz esetén szükség lehet komolyabb védekezésre. 13. ábra. Vasbeton falak az Eger-patak mentén (Eger) Az Eger-patak éves kockázata kb. 1,04 milliárd Forint, amelynek döntő része Eger és Andornaktálya települések belterületi elöntésből származik. A raszter cellákra eső átlagos kockázat 83 091 Ft/év, a legmagasabb kockázat 37 494 092 Ft/év. Az egy főre eső becsült kockázat kb. 41 ezer Ft évente. Az Eger-patak vízfolyáson első sorban azt javasoljuk, hogy az Eger belterületén található vízmozgást befolyásoló vasbeton falak adatai kerüljenek felmérésre, így javítva a jelen állapoti modellezés pontosságán. Amennyiben az árvízkockázat ezek után is kiemelkedően magas marad, úgy javasoljuk, hogy Eger belterület fölötti nagy terhelő vízhozamokat tározó létesítéssel vagy egyéb részvízgyűjtő szintű fejlesztéssel csillapítsák. A vízfolyás 18+160 szelvényére számolt vízhozamok lényeges csökkentésével elkerülhető a nagy területű belterület érintettség, így az árvízkockázatok is jelentősen csökkenthetők.
