A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 5. Domonkos Szabolcs - Zsurzsáné Szőke-Tímea - Bányai Barbara (KÖVIZIG): A Szarvas-Békésszentandrási holtág kotrása és annak vízminőségi és vízkészlet-gazdálkodási hatásai
poké 25-30 között változik. Ősszel a hőmérséklet napi középértéke általában október 20-a körül kerül 10 oC alá, az első őszi fagyok gyakran már októberben jelentkeznek. Éves szinten a középhőmérséklet 10 oC körüli értékkel jellemezhető. Gyakoriak a 30 °C feletti napi maximális hőmérsékletek, nyáron akár 2-3 hetes időtartamban, de szinte minden évben előfordulnak néhány tavaszi és őszi napon is. Decemberben, januárban és februárban a havi középhőmérséklet gyakran fagypont alatti. Előfordulnak 2-3 hétig tartó hideg periódusok, valamint gyors felmelegedések és lehűlések. Nem ritka a 15-20 °C hőmérséklet-változás 2 nap alatt. A vízfelszín 2 egymást követő napi -5 °C körüli léghőmérséklet mellett már jegesedik. A Szarvas-Békésszentandrási holtág területén az évi csapadék általában 500-700 mm, de 400 mm alatti és 800 mm feletti értékek is előfordulnak. A csapadékos és a csapadékban szegény időszakok egyaránt igen hosszúra, akár több hónaposra is nyúlhatnak. A hótakarós napok évi száma átlagosan 31 nap, de lehet csupán 2-3 és lehet közel 100 nap is. A hó vastagsága ritkán éri el a 30 centimétert, erős szél esetén azonban tartós hófúvásos felhalmozódások is lehetnek, a főutak rövid időre, a mellékutak több napra nehezen járhatókká válhatnak. A napsütéses órák száma éves összegben 1950 - 2360 közötti. Májustól augusztusig 300 óra feletti havi összegek is előfordulnak. A szabad vízfelszínek párolgása éves szinten nagyobb a csapadéknál, az ariditási (szárazsági) tényező 1,3-1,4 között jellemző. Hőségnapokon (30 °C feletti a napi legmagasabb hőmérséklet) a felmelegedő kis mélységű vizekről 10-15 mm is elpárologhat 24 óra alatt. Csapadékmentes nyári napokon is számítani lehet általában 2-4 mm párolgásra. Az uralkodó szélirány ÉK-i, illetve DNy-i. A szél sebessége 2 m magasságban ritkán és rövid időre haladja meg a 80 km/óra sebességet, ezt megközelítő sebességű szélviharok azonban évente többször előfordulnak. Száraz időjárási periódusban a szél gyakran magával ragadja a talajszemcséket. 1.3. Domborzat A Szarvas-Békésszentandrási holtág környezetét sík fekvésű területek jellemzik. A térség tengerszint feletti magassága 82,0 és 84,0 mBf. közötti. A legmagasabb terepszintű - változatos kiterjedésű - területek általában elszórtan a Szarvas-Békésszentandrási holtágtól Ny-ra helyezkednek el. 1.4. A holtág főbb adatai A holtág a 75.sz. Dögös-Kákafoki belvízrendszerben, a 75/b. Dögös-Kákafoki alsó belvbízöblözetben, a 12.10 sz. Dögös-Kákafoki belvízvédelmi szakaszban található. Közigazgatásilag Szarvas város és Békésszentandrás nagyközség területén található. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője és üzemeltetője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Hossza 29 222 fm, átlagos mederszélessége 70,0 méter, vízmélysége 2,5 - 3,0 méter. Vízfelülete maximális üzemi vízszintnél 207 hektár, minimális üzemi vízszintnél 120 hektár. Vízgyűjtő területe 926,8 km2. A mélyártéri vízgyűjtő ebből 350 km2, melynek belvízbefogadását kezdettől ellátja. A víztározás maximális térfogata 4,3 millió m3, minimális üzemi vízszint esetén 1,8 millió m3. 1.5. A holtág funkciója A Szarvas-Békésszentandrási holtág a Tiszántúl legnagyobb, az ország ötödik legnagyobb vízfelülettel rendelkező mentett ártéri víztere. Alapvető funkciója a belvízelvezetés, ezenkívül közigazgatásilag két önkormányzat (szarvasi és békésszentandrási) régiófejlesztési terveinek
