A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Kisvízfolyások elöntési és veszélytérképezési folyamata, kockázati eredményei
folytathat a lakosság is, amelyek kockázatcsökkentő hatását a kockázati térképek szintén nem tartalmazzák. A tervezés során ezek eredményességét, hatását szintén figyelembe kell venni. A területhasználati térképek nem tartalmazzák a területfejlesztési tervekben azonosított beépítésre szánt, magas érzékenységű és vagyonértékű területeit. Ezek a területek hatással lehetnek a kockázatokra, beépítésük az elöntési területen kockázatnövekedést okozhatnak. A beépítésre szánt területek területhasználati térképbe való illesztésével szükséges jövőbeli területhasználati térkép készítése. Kisvízfolyások kockázatértékelésének célja és módja A veszély- és kockázati térképeket, és az elöntési térképeket elkészítésüket követően értékelni szükséges, amely egy nagymértékű adatállomány értékelését jelenti előre definiált szempontok szerint. A kockázati értékelés kiterjed a kockázati tényezők azonosítására, a kockázatszámítás eredményeinek bemutatására és értékelésére. Kockázatértékelés készül mind a védett árterekre, nyílt árterekre, kisvízfolyások ártereire. A kockázati értékelést minden esetben el kell végezni (meg kell újítani), amennyiben új kockázati térképek készülnek, illetve azok elemei módosulnak. Az ÁKK veszély- és kockázati térképezés projektrész azzal zárul, ha elkészülnek a veszély- és kockázati értékelések és meghatározásra kerülnek a magas/jelentős kockázatú területek és a kockázatcsökkentés szükséges mértéke. Utóbbi alkotja a tervezés alapját, vagyis az értékelés feladata meghatározni a kockázatkezelési intézkedések beavatkozási célterületeit. A kockázati értékelést a kockázati térképezésben és a kockázatkezelési tervezésben résztvevő szakértők végzik, ahol a kockázati értékelés minden esetben együtt készül a veszélyértékeléssel, mely kockázati szempontból a veszély forrásáról ad információt. A kockázati értékelésben résztvevő szakértőknek lehetőleg rendelkezniük kell legalább gazdasági, vízügyi, területfejlesztési, ökológiai tudással és jogosultsággal. Az értékelés a szakmai feladat részeként nagytömegű adatfeldolgozással kezdődik, amely kiterjed a kockázati értékelés hatáskörére. Az adatfeldolgozás az ÁKIR-ban előálló (veszély-) és kockázati térképek feldolgozását jelenti. Az értékelést az ÁKIR értékelő modul alkalmazásával készítjük, amely révén egyszerűsíteni, gyorsítani és egységesíteni tudtuk a nagytömegű adatfeldolgozást és csökkentettük a feldolgozási hiba lehetőségét. A kockázati értékelés alapvetően lényeges eleme a magas/jelentős kockázatok megkülönböztetése az elfogadható kockázatoktól. A mérnöki tervezési gyakorlatban (is) minden esetben meghatározunk egy hibatartományt, amely tartományba eső értékeket, előállított termékeket, balesetek számát elfogadhatónak tartunk. Elfogadhatónak tartjuk például a közlekedésben egy adott valószínűséggel előforduló, egy évben bekövetkező halálos balesetek számát. Még akkor is, ha intézkedéseket teszünk ennek az értéknek a csökkentése érdekében, valójában a határhasznosság elvét is figyelembe véve nem fordítunk olyan jelentős kiadásokat ennek csökkentésére, hogy az az ésszerűség mértékét meghaladja (aránytalan költségek). Ugyanakkor, ha ezt az értéket évről évre csökkenteni is tudjuk, az adott évben azáltal, hogy például gépjárművel közlekedünk, elfogadjuk a jelenleg várható baleset kockázatát. Elfogadunk tehát egy kockázati szintet, amely ez esetben a baleset előfordulási valószínűsége. Ezt a kockázati tartományt nevezzük elfogadható, vagy közepes kockázati tartománynak).
