A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 23. Dr. Teknős László (NKE): Vízkonfliktusok aktuális helyzetének elemzése, értékelése

nek következményei, migráció, instabilabb régiók elégtelen kormányzati intézkedései, terrorizmus stb. A városok terjeszkedésének egyik velejárója az aszfalttal, betonnal történő borítottság, beépítettség, mely a víz utánpótlásának hatékonyságát rontja. Másfelől a városokba történő vándorlás - a nagyobb arányú munkahely választási lehetőségek miatt - esetében fontos rendező elv, hogy mennyire van kialakított infrastruktúra (technikai, műszaki oldala) például a szennyvízelvezetésre, továbbá milyen mértékben növekszik a vizek szennyezése és arra milyen válaszokat adtak/adnak, illetve a megelőzésre milyen intézkedéseket hoztak, hoznak (társadalmi-politikai oldala).

A víz kérdés más egyéb ágazati kérdést is érint. Például az emelkedő népességszám eltartása növekvő élelmiszermennyiséget is jelent, melynek kielégítése erősen vízigényes. Az öntözött területek csak 20%-át teszik ki a művelt területeknek, mégis az összes élelmiszer 40 %-át állítják elő ezeken a területeken (Szalkai, 2008; Takács, 2019). Ez rendkívüli - folyamatos - vízfüggőséget jelent, mely rontja az országon belüli ágazatok együttműködését, államok közötti együttélést, a (víz)diplomáciai értékrendszert.

A helytelen táplálkozás, a túlzott húsfogyasztás mind észszerűtlen vízhasználatot generál. Ennek mérésére szolgál a vízlábnyom, vagyis, hogy egy-egy termék előállítása mennyi vizet igényel. Egy kg gabona előállításához 500-4.000 liter vízre van szükség, addig 1 kg hús 5.000-20.000 liter vizet emészt fel (Hoekstra, 2008). Egy kg marhahús előállításához 15.400 liter víz kell; ennek 99 százaléka az állat táplálásához szükséges (Faar, 2022). Egy csésze kávéhoz 140 liter kel, tehát a napi 2 milliós globális fogyasztás mellett ez évente 102 millió m3 víz, ami 5,3 %-a a Balaton összes vízmennyiségének (1,9 *109 m3).

Az édesvíz szerepe tehát erősen felértékelődött. A továbbiakban tegyük fel a következő kérdéseket: Vajon a víznek van-e olyan értéke, illetve maga a víz van-e annyira ráhatással a társadalmak működésére, hogy a birtoklásáért fegyveres konfliktusok alakuljanak ki? Természetesen az evidencia, hogy abban az esetben mikor a vízgyűjtő területeken több ország is osztozkodik, az abból adódó eltérő érdekek (gazdasági, kulturális, társadalmi, fejlődési irányok, fejlesztési igények stb.) következtében a bekövetkezés valószínűsége magasabb. Amennyiben amúgy is tartós vízhiányos területről és még instabilabb kormányzásról van szó, akkor ez a már meglévő kockázatokat fel fogják erősíteni, ha még ezt fokozzák az egyéb, olyan külső tényezők, mint az éghajlatváltozás gyorsuló üteméből adódó negatív hatások, akkor azok rövid időn belül prognosztizált fegyveres események sorozatává válhatnak. Ezeket a folyamatot energia,- és időigényes vízdiplomáciai tárgyalások tudják lassítani, de az alapvető vízbiztonsági kérdésekre gyakorlati megoldásokat kell alkalmazni, mely így már globális érdek és felelősség is egyben. Az, hogy eljöhetnek-e a vízháborúk korszaka? Arra pedig az óvatos válasz az, hogy a különböző jelentések (ENSZ, EU, NATO stb.) szerint a vízzel kapcsolatos kérdések egyre sürgetőbbek, magát a vízbiztonsági kérdéseket csak már önmagában nem lehet kezelni, tárgyalni, mivel egyéb környezeti-társadalmi-gazdasági érdekeket, igényeket kell figyelembe venni. Másrészt a vízügyi szakemberek, kutatók, biztonságpolitikusok, egyéb szakértők között egyre jobban kezd elterjedni az a gondolati szál, miszerint a víz drágább lesz, mint az arany, vagy a harmadik világháború a vízért fog kirobbanni, továbbá a téma jelentőségét tekintve, hogy a 20- század az olaj évszázada volt, a 21. század pedig a vízé lesz, egyben az egyik legnagyobb kihívása lesz (Crossette, 1995; Szöllősi-Nagy, 2022).

VÍZ, MINT TERMÉSZETI KATASZTRÓFA ÉRTÉKELÉSE

„Átléptünk egy korszakhatárt. Országaink jelentős részében már olyan változásokat mutat a csapadékjárás, amire az évtizedek vagy évszázadok alatt kiépített infrastruktúránk nincs felkészítve"

Áder János köztársasági elnök a 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitója