A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Kisvízfolyások elöntési és veszélytérképezési folyamata, kockázati eredményei
További modellezési újdonság, hogy a korábban modellterületen belül egységes Manning simasági tényező helyett a null-modellek felépítése során megkülönböztetésre került a mederre és a hullámtérre vonatkozó „n" érték. 3. ábra. HEC-RAS 2D geometriai kialakítás a Babócsai-Rinya vízfolyás esetében. A pontosabb elöntési eredmények elérése érdekében az alsó és felső peremfeltétel vonalak mellett az országos részvízgyűjtő adatok alapján beillesztésre kerültek belső peremfeltétel vonalak, amik segítségével sikerült differenciálnunk a vízhozamot a vízfolyások különböző szakaszain. Ezzel integrálni tudtuk a hozzáfolyások vízhozamra gyakorolt hatását a modellezésbe. Az elöntések validálása Jellemző probléma, hogy gyakorlatilag nincs olyan vízszint-vízhozam mérő állomás, amely egy kisvízfolyáson úgy helyezkedne el, hogy annak adatait kalibrációra lehet használni. A kalibrációt tovább nehezítette, hogy nem állt rendelkezésünkre olyan valós elöntéshez tartozó vízmélység térkép, amit össze lehetne hasonlítani az általunk létrehozott állománnyal. Kiválasztottunk néhány olyan kisvízfolyást, amelyeknél az elmúlt pár évben valós elöntési esemény volt, és egy helyszíni bejárással összevonva megvizsgáltuk, hogy a HEC-RAS modellek alapján, mely szakaszokon lép ki először a mederből a víz, és ellenőrizzük a terepviszonyokat ezek mentén a kilépési szakaszok (potenciális védekezési vonal) mentén. Minden esetben azt tapasztaltuk, hogy az általunk meghatározott vízfolyás szakaszok valóban megegyeztek azokkal a szakaszokkal, ahol az árvízkárok csökkentése érdekében először szükséges védekezni. A modell input vízhozamok számítása A modellezéshez használt input vízhozamokat a legfrissebb kapcsolódó hidrológiai tanulmány (Dr. Koris Kálmán Árvízi Kockázat Kezelés Hidrológiai Alapjai - 2020) felhasználásával állítottuk elő. A tanulmányt megalapozó vízmérce idősorok jóval megbízhatóbb statisztikai alapadatként szolgálnak, a korábban használt adatoknál. Az előző hidrológiai tanulmány megújítását indokolta, hogy 2002 óta több üzemelő vízmérce található az országban, a meglévő vízmércék idősorai pedig 18 év adataival bővültek. Ezzel párhuzamosan a vízgyűjtő lehatárolásra használt térinformatikai szoftverek és domborzat modellek is lényeges fejlődésen mentek keresztül.
