A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 21. Pomázi Flóra - Baranya Sándor (BME): A Dráva antropogén és természetes hatásokra bekövetkező medersüllyedésének becslése a kisvízszintek trendelemzése alapján

ÖSSZEFOGLALÁS

A Dráva intenzív medersüllyedése még a 19. században, a folyószabályozások hatására kezdődött meg, amelyet a 2011-ig tartó jelentős kotrási tevékenység, valamint a felső szakaszon épített vízlépcsők tovább erősítettek. A különböző vizsgálatok (közvetett és közvetlen) alapján a Dráva magyarországi szakaszán 1970 óta átlagosan 1-4 cm/év ütemben süllyedt a meder, vagyis az elmúlt 50 évben 0.5-2 m medermélyülés következhetett be. A Barcs fölötti szakaszon intenzívebb a süllyedés (2.00-3.15 cm/év), míg a Barcs alatti szakaszon Drávaszabolcsig jóval mérsékeltebb (0.50-1.08 cm/év) az Eszék alatti, torkolati szakaszon pedig - feltehetőleg a Duna befolyása miatt - kismértékben megnövekszik (0.86-2.19 cm/év). A tektonikus mozgásokból adódó süllyedés mértéke egy nagyságrenddel kisebb a kimutatott medersüllyedés mértékénél (1-2 mm/év). Amikor egy folyó dinamikája külső hatásokra megváltozik, a folyó természetes módon törekszik egy új egyensúlyi állapot elérésére. Vizsgálataink alapján az antropogén hatások megszűnése óta a Dráva medre már stabilizálódni látszik.

IRODALOMJEGYZÉK

Bognar, A. (2008) Geomorfoloska obiljezja korita rijeke Drave i njenog poloja u sirem podrucju naselja Kriznica. Hrvatski geografski glasnik, 70(2), 49-71. Horvát nyelven.

Bonacci, O.; Oskorus, D. (2010) The changes in the Lower Drava River water level, discharge and suspended sediment regime. Environ. Earth Sci., 59, 1661-1670. DOI: 10.1007/s12665-009-0148-8

Burián, A.; Horváth, G.; Márk, L. (2019) Channel Incision Along the Lower Drava. In: Lóczy (Ed.) The Drava River, Springer Geography, Chapter 10, pp. 139-156. ISBN 978-3-319-92816-6

Galay, V.J. (1983) Causes of River Bed Degradation. Water Resour. Res., 19(5), 1057-1090. DOI: 10.1029/WR0 19i005p01057

Gregory, K.J. (2006) The human role in changing river channels. Geomorphology, 79(3-4), 172-191. DOI: 10.1016/ j.geomorph.2006.06.018

Greimel F. et al. (2018) Hydropeaking Impacts and Mitigation. In: Schmutz S., Sendzimir J. (eds) Riverine Ecosystem Management. Aquatic Ecology Series, vol 8. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319- 73250-3_5

Joó, I. (1992) Recent vertical surface movements in the Carpathian Basin. Tectonophysics, 202(2-4), 129-134. DOI: 10.1016/0040-1951(92)90091-J

Kiss T. (2014) Fluviális folyamatok antropogén hatásra megváltozó dinamikája: egyensúly és érzékenység vizsgálata folyóvízi környezetben. PhD értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.

Kondolf, G.M.; Piégay, H.; Landon, N. (2002) Channel response to increased and decreased bedload supply from land use change: contrasts between two catchments. Geomorphology, 45(1-2), 35-51. DOI: 10.1016/S0169-555X(01)00188-X

Lane, E. W. (1955) The importance of fluvial morphology in hydraulic engineering. Proc. Am. Soc. Civ. Eng., 81(7), 1-17.

Lieb, G.K.; Sulzer, W. (2019) Land Use in the Drava Basin: Past and Present. In: Lóczy (Ed.) The Drava River, Springer Geography, Chapter 3, 27-44. ISBN 978-3-319-92816-6

Liébault, F., Gomez, B., Page, M., Marden, M., Peacock, D., Richard, D., Trotter, C.M. (2005) Land-use change, sediment production and channel response in upland regions. River Res. Applic. 21: 739-756. DOI: 10.1002/rra.880

Lóczy, D. (2019) Climate and Climate Change in the Drava-Mura Catchment In: Lóczy (Ed.) The Drava River, Springer Geography, Chapter 4, pp. 45-60. ISBN 978-3-319-92816-6

Lovász Gy. (1967) A szerkezeti viszonyok hatása a Dráva és a Muravölgy esésgörbéjére, illetve a nagyobb mellékfolyók mechanizmusára. Hidr. Tájékoztató, 7(2), 42-47.

Mantuánó J. (1974) A Dráva vízjárásának vizsgálata. Vízügyi Közl., 56(3), 368-401.

OVF (2015) A Duna-vízgyűjtő magyarországi része - Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015