A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 19. Dr. Vasas Ferencné - Kőváriné Szabó Erzsébet - Czakóné Czédli Jolán - Czakó András (KÖVIZIG): A vízügyi múlt értékeinek ápolása a Körösök vidékén - A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság épületének története
üzletévi jelentésének és zárszámadásának borítója a 20. képen, a jelentésben nevesített igazgatósági tagok névsora a 21. képen látható. 20. kép 79. üzletévi jelentés és zárszámadás borítója IGAZGATÓSÁG: gbóf ALMÄSY ALAJOS nagybirtokot vitéz AMBRUS LAJOS KIENITZ VILMOS .< AUó »VhfrKSriwi Arm. Timi!» igazgató'fámémtfke BÁLLÁ LAJOS « P. H. E. T. E. cígvfMUj. KOLOSVÁRY LÁSZLÓ « p. H. E. T. E. igatgaléj,, BOI1N JÓZSEF « Hohn M. ét Tér« R,. vrjérigajgaiója MÁCS JÁNOS • I*. 11. E. T. E. ügyrivO.igazgatéjt MOLDOVÁNYI JÁNOS VITÉZ ORSOVAY ALAJOS uy. jéaiígigaagal/i RÉTIIY ISTVÁN vogyétunérnük SÁL JÓZSEF bútorgyároi STÉBERL ANDRÁS Dr. STOJANOVITS SZILÁRD földbirtokot SUCH JÓZSEF . P. a E. T. E. igug.iéj. SZÉLBA BÉLA vezírigMgmó vAlkay Kálmán . P. H. E. T. E. ny. igaagatój. 21. kép A Takarékpénztár Igazgatóságának tagjai 22. kép Kienitz Vilm os Az államosítás és a központosítás jegyében 1948. decemberben a pénzintézetet az egykori székházból más épületbe költöztették, 1949-ben megkezdődött a Takarékpénztár felszámolása, 1950-ben pedig a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületet törölték a cégjegyzékből. Vízügyi szervezetek 1948-ban a vízügyi szervezeteket is államosították, létrehozták az Országos Vízügyi Hivatalt, területi szervként pedig a vízgazdálkodási körzeteket. A központosítás jegyében először a társulatokat a folyammérnöki hivatalok alá rendelték, majd ezek bázisán 11 vízgazdálkodási körzetet hoztak létre. Ezek a területi szervek nem voltak önálló szervezeti egységek, az Országos Vízügyi Hivatal keretén belül működtek. A Gyulai Folyammérnöki Hivatal bázisán létrehozott Gyulai Vízgazdálkodási Körzet (1948-1950) számára a közületek elhelyezését koordináló állami szervezet a Békésmegyei Takarékpénztár épületét jelölte ki, a még működő pénzintézetet pedig más épületbe költöztette. Az 1950-ben történ átszervezést követően a területi szervek önálló egységekké váltak, a Gyulai Vízgazdálkodási Körzet elnevezése pedig Békéscsabai Vízgazdálkodási Körzet-re változott, ugyanis időközben Békéscsaba lett a megye székhelye. Ez az intézmény egy évig működött, az 1951-ben történt átszervezéskor az árvízvédelmi és belvízvédelmi feladatok ellátására külön területi szervezeti egységeket hoztak létre Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal, valamint Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal néven. Gyulai székhellyel Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal nem működött, az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal (1951-1953) a Városház utcai épületben folytatta munkáját. Ezen vízügyi szervezetek bélyegző lenyomatát lásd a 23. képen.
