A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 17. Tanai Anna (Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum): Összekötni a Dunát a Tiszával - 220 éve adták át a Ferenc-csatornát

is megjárt mérnök munkája során számos nehézségbe ütközött: a Telecska déli peremén akkoriban széles mocsaras ártér húzódott, amely alkalmatlan volt földművelésre és „az ezen mocsarakban támadt büzhödt levegő" ártalmas lett volna a telepesek egészségére, mivel ezekben a mocsarakban akkor még előfordult a malária. Kiss József attól tartott, hogy ezen okok akadályozni fogják a sikeres telepítést, így első munkája az említett terület lecsapolása volt. 1785- ben Kúlától Verbászig 1 méter széles lecsapoló árkot ásatott, amely az állóvizet a közeli Cserna barába vezette. (Koch 1885) A következő évben újabb tervet nyújtott be a kamarához, amely szerint Verbásztól Szivácig kétméternyi széles árkot ásatott és levezette a mocsarakat. Ez a kezdeményezés olyannyira elnyerte a kamara tetszését, hogy megvalósítására kiutalt 14 000 forintot. (Ágoston 2002)

2. kép. Bács vármegye térképe a Duna-Tisza csatorna építése előtt

Feltehetőleg ezek a munkálatok érlelték meg Kiss Józsefben azt a gondolatot, hogy a meglévő lecsapoló csatornát egy olyan hajózócsatornává alakítsa át, amely összeköti a Dunát a Tiszával. A terveket öccsével, Kiss Gáborral - a hadsereg mérnökkari kapitányával - készítette el. Elgondolásukat a korábbi sikeres lecsapolások mellett az inspirálta, hogy a fokozatosan benépesülő, termékeny talajú, de közlekedési eszközökben szegény Bácska gabonaféleségeinek olcsó kereskedelmi utat teremtsenek, illetve a sok gonddal és késedelemmel járó erdélyi só Tiszán és Dunán való szállítását megkönnyítsék. Tervük szerint a 118km hosszú és 1,86m mély csatorna Monostorszegnél indul és Bácsföldvárnál éri el a Tiszát, a Duna és a Tisza közti vízszintkülönbség leküzdését pedig 5 zsilip segíti. (Ihrig 1973)