A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 16. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas): A Vízügyi Digitális Tudástár
Trs/Ara oszthatjuk. A Sxamo* torkolata fedett) Felső Tiszán három nagyobb árhullám «okolt kialakulni: a Koo budaiból származó tavas/«. a májusi tt az óv* árhullám A Szamos-torkolat alatt azonban a két eHő árhullám ötueolvad H a Trwá kit nagy mellékfolyóiának. a Kötetnek h a Marosnak az árhullámával Általában találkozik. Ízért a Kó/ép-Ttvxán «gen hosszan elnyúló magas Árvizek lehetségesek. M Az utolsó 100 év legnagyobb árvizei közül az 1070 év* árvíz tavaszi áradásból, az 1888 évi téh csapadékból, az 1895. évi Is a tél* hót akaró olvadásából. az 1919. évi tavasz» csapadékból származott. Különösen magas volt a Tisza középső és also szakaszán az 1932. év* árvíz, melyet a Maros árvize, majd 1970 évt árvíz, melyet a Tisza és az összes mellékfolyók egyidejű katasztrófáin árvize emelt a tavaszi árvizek közül a legnagyobb magasságra Az 1985. Ovi fehó-ttt/ai jeges a maga nemében példátlan volt a tiwa* árvizek sorában. 1990 novemberében, majd 1999 márciusában közvetlenül egymást követően fordult eló két, kiugró hidrológiai paraméterekkel bíró árvíz. A Tiszához hasonló jeScgú vvjaráw mutat legtöbb meSékforyója is. mait pl a Szamos, Bodrog, Berettyó, KOrOsOk. frtól eltérő vtzjárású azonban a Sajó, úgyszintén a Maros, melyek hatalmas tórmefékkúpon folynak. A magyarországi fdyOkra az árvizek mefeti az éven bekHi változékonyság a jeőemxó. A kisvuek túlnyomórészt az Osn és a tél» tdöuakban adnak elő. A vi/Játék igen széles határok k óz Ott ingadozik, mint azt a táblázat mutatja. Q Széles határok között változnak a vízhozamaik ts és az ingadozási tartomány a vízgyűjtő lefülelek csökkenésével arányosan r>ö — »»■III IM/.WW SS MM e US Ml 11 m •** ni IMS Ma 1«J «I m h ^ • •U «• 1 W»' M* »Ml *i . «• M ... 1K «« •« 1« műt a •« •• IV «** >•9 II i tn n rm || •*< K III '*»! I* «*• MUS ii mi iwm mj ■ m u hóm au Az ám<z jelentősét* a t*rm*w*ti katasztiőták sorában ft (1NU. N K/W s nők. 19/S.J Különböző folyóink, tájegységeink árvizeinek statisztikai átlagai alapján az országban 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5 0 évenként jelentős, 10 12 évenként pedig rendktajli árvizek kialakítására kell számítani A jelentősebb árhullámok tartóssága folyóink hazai fehó szakaszain 5-10 nap. a ktsesésű középső és alsó szakaszokon 50 120 nap is lehet íz a tartósság más európai folyókon nem jdlem/0-Szlávi k 1982a Mellékfolyóink fehó szakasza heves vtxjárásü: gyors hóolvadás, vagy egy-egy nagyobb csapadék után az árvíz á hazai fokjószakaszokon 1-2 napon beiül megjelenik, rov'd idő • esetenként mindössze 5ztávk L A KOrOsOk árvizeinek néhány hidrológia* sajátossága és az 1980. évi árvíz AJfC Tanulmányok. Békéscsaba, VI kötet. 1982/a IMint el *L.2Ni BogdMty 1921 CsenUt J9S7. Citrmlk 1393. (M* 1987. UuWty.1982 Sdlnk 1976. Síl*n».lSS2i. StUriLl9821>. id*iek2flMfc W**sJ982. VUUK1J965] 7. kép. Egy e-Learning tananyag osztott képernyője (a tananyag szövegének, a hivatkozott táblázatnak és egy forrásmunkának az egyidejű megjelenítése) 8. kép. Egy e-Learning tananyag osztott képernyője (a tananyag szövegének, a hivatkozott ábrának és egy fogalomtári elemnek az egyidejű megjelenítése)
