A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 15. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas): 60 éves a bajai vízügyi felsőoktatás (1962-2022. )
Oktatói létszám 2011/2012. tanév Státuszban lévő főállású oktatók száma 42 ebbó'l GYES-en 3 részmunkaidó's állományban 2 Külső óraadók száma 23 A tanévben közreműködő oktatók összesen 65 A nemzeti felsőoktatásról szóló hatályos 2011. évi CCIV. tv. vonatkozó paragrafusai alapján a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 2013-ban teljes körű akkreditációs eljárást folytatott le Baján és ennek eredményeként az Eötvös József Főiskolát (benne a Műszaki Kart) főiskolaként akkreditálta 2016-ig. Megállapították, hogy a műszaki képzésekben az oktató-nevelő munka terén jól teljesültek a legfontosabb célkitűzések: az oktatott tárgyak gyakorlatias jellegének további erősítése, a hallgatóknak az önálló mérnöki tevékenységre való felkészítése, a hallgatók problémamegoldó készségének kifejlesztése, erősítése konkrét mérnöki feladatok elvégzése útján, valamint a szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük fejlesztése. 14. kép. A felújított oktatási épület 1996-tól 2008-ig az addigi szervezeti keretek mindkét kar (a műszaki és a neveléstudományi) érdekeit jól szolgálták. Ezt követően azonban - elsősorban a tanítóképzés visszaszorulásával, a hallgatói létszámnak az azon a területen való drasztikus csökkenésével - a több mint egy évtizedes működési harmónia felborult. A hallgatói létszámnak ezt a csökkenését nem követte a képzési struktúra átalakítása, az oktatói létszámnak ehhez a helyzethez való hozzáigazítása. A Főiskola két kara között megengedhetetlen keresztfinanszírozás volt, a műszaki képzéseket jelentősen károsítva. Emiatt, valamint a 2006-2008. között PPP beruházásként megvalósult fejlesztések saját erőből fedezendő részének finanszírozhatatlansága következtében a főiskola 2012-re súlyos gazdasági helyzetbe került. 2012-13-ra a műszaki kar kollektívája számára egyértelművé vált, hogy a Főiskola ilyen formában, radikális belső reformok nélkül, önállóan működésképtelen, bár a főiskola akkori vezetése ezt tovább erőltette. Az ország árvíz- és belvízvédelmi, valamint vízellátási-csatornázási helyzete és feladatai igénylik az építőmérnöki szakon belül itt megtestesülő speciális „vizes" képzési profilnak a fennmaradását. Ehhez Baján minden feltétel (laboratóriumok, mérőtelepek, oktatási infrastruktúra, oktatógárda) adott. Ugyanakkor a felsőfokú oktatás átalakításának az egyik alapelve, miszerint egy egyetemi központban egy-egy szakot csak egyetlen helyen oktassanak, választás elé állítja a képzési helyet. Az oktatói kollektíva egyetértett azzal a kormányzati szándékkal, hogy a képzéseket a jövőben - összhangban az országos szintű integrációs elképzelésekkel - egyetemi központhoz kapcsolódva kell folytatni.
