A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 14. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas): 125 éve épült a Fehér-körösön a Gyulai Duzzasztómű

A duzzasztómű üzembe helyezésénél a fenékre fektetett, egymáshoz lánccal erősített kereteket a parton lehorgonyzott csörlővel felemelték, a hídlemezeket, a tűtartó csöveket és a merevítéseket elhelyezték. Ezután helyükre rakták a duzzasztó tűket és tömítő ékekkel összeszorították. Leszereléskor a duzzasztó tűket tűemelő készülékkel kiemelték, s egyébként a többi műveletet fordított sorrendben végezték el. Az üzembe helyezéshez négy, a leszereléshez nyolc, az üzemben tartáshoz két fő volt szükséges.

2. kép. A felállított keretek az elhelyezett hídlemezekkel

Üzemzavar az egy évszázados üzemelés során gyakorlatilag nem fordult elő.

A fenntartási munkák elsősorban festésből és tű pótlásokból állt. A vasalkatrészeket 1-2 évenként rozsdavédő mázzal lefestették, az eltört tűket pótolták. Általában 4-5 évenként 50-60 db vörösfenyő tű pótlása vált szükségessé. A vasalkatrészeket csak alig kellett cserélni. A beton és a műkő burkolat, hibátlannak, időtállónak bizonyult.

A jobb parti duzzasztófőt a jég megrongálta. A további rongálódás megakadályozására a felrepedt betontömböket 1956 nyarán hátrahorganyozták.

A duzzasztómű környezetében a folyószabályozást azonban elmulasztottak. A duzzasztómű alvizét képező Gyula-Békési-nagycsatorna a felette levő kanyarhoz érintőlegesen csatlakozott, s így a víz a műre derékszögben áramlott. Évtizedek múlva azonban a műtárgy feletti kanyar fejlődésnek indult es ennek hatására a műtárgy alatt ellenkanyar alakult ki. A víz ezután a duzzasztóműhöz ferde szög alatt érkezett és a jobbparton, a mű alatt erős kimosásokat okozott. A kimosások az árvédelmi töltés biztonságát veszélyeztették. A kialakult állapot jégzajláskor is éreztette hatását. 1959-ben ezt a problémát műszakilag megoldották.

1950-1956. között komolyabb fenntartási munkákat hajtottak végre. Az utófenék rőzseburkolatát a bal parton 42,00 m-rel, a jobbparton pedig 75,00 m-rel meghosszabbították. A meghosszabbítás 1 m vastag lábazati kőszórásra támaszkodó, betonba rakott terméskő-burkolat. Az időközben keletkezett 3,5—4,0 m mély kimosásokat kővel töltött rőzsehengerrel töltötték be és ezeket 100 kg súlyú terméskővel terítették le.

A jeges napok alatt (átlagosan november 16. és április 7. között) nem üzemelt a gyulai duzzasztó. Ebben az időszakban a Pél-Gyula-Csabai Élővíz-csatornán érkezett 1,0 m3/sec víz. A