A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 13. Richter József Richárd (KÖTIVIZIG): 80 éves a tiszafüredi öntözőrendszer

A fenti sorokkal kívántam tisztelegni a kor kiemelkedő személyiségei, mérnökei előtt, akik al­kotó munkájukkal irányt mutatva létrehozták napjaink kiemelkedő vízpótló létesítményeit, amik azóta is, fáradhatatlanul látják el feladatukat. TERVEZÉSTŐL AZ ÜZEMBE HELYEZÉSIG A Tiszafüredi öntözőrendszerrel kapcsolatos kutatásaim folyamán az első, előzetes terveket a Tiszántúl öntözése című kötet mellékleteiben találtam meg, amit 1937-ben tettek közzé. A későbbiekben kerültek kiadványok az építésről magáról, ez a kiadvány Zsuffa Kálmán tollából született és elsőként 1940-ben adták ki az Öntözésügyi Közleményekben. Az interneten vég­zett kutatásaim folyamán elsőként a www.arcanum.hu oldal adatbázisára támaszkodtam, mint könnyen elérhető adathalmaz. Jelen fejezetben a tervezés-építés-üzembe helyezés kö­zötti időszakot szeretném bemutatni a teljesség igénye nélkül, néhány képpel-ábrával. Külön ki szeretném emelni azt a figyelmet, ami ezekre a beruházásokra hárult. Több írásos és képi emlék ad tájékoztatást arról, hogy az alkotók és döntéshozók együtt, több alkalommal tekin­tették meg ezeket a beruházásokat, amikről a kor médiája is beszámolt. A tervezési feladatokban Lampl Hugó mellett olyan neves szakembereket, szakmai tálentumokat is bevontak, mint Sabathiel Richárd és Rohringer Sándor. Az általam felkutatott dokumentumok alapján a fő vizsgálati, tervezési feladatuk a Tiszaörvényi szivattyútelephez és a csatornahídhoz kapcsolódott. Statikai és hidraulikai tervezések mellett kismintakisérleteket is végrehajtottak a csatornahíd és öntöző-főcsatorna összekötését biztosító csillapítómedence pontos alakjára vonatkozóan. Az Eger című politikai újság 1939. július 16-ia számában, közel fél oldal terjedelemben számol be arról, hogy Horthy Miklós és felesége Kállay Miklós, valamint Koós Miklós szárnysegéd kí­séretében tekintette meg a Tiszafüredi öntözőrendszer kivitelezési munkáit. Elsőként a Tisza­­örs mellett található csatornaőrházat, illetve az őrház mellett megépített elosztó műtárgyat. A cikk külön kiemeli, hogy a redőnyös zsilip magyar találmány. Tiszaörsről a mederburkolat építési munkákat tekintették meg, majd a tiszaörvényi csatornahidat járták be. Ugyancsak az Eger című napilap 1939. július 23-ai számának egyik cikke alapján Robert MacGregor, angol öntözésügyi szakértő magyarországi látogatása során megtekintette a Ti­szafüredi öntözőrendszer kivitelezési munkálatait, amelyre vonatkozóan elismerését fejezte ki. Az írás külön kiemeli a jó vízvezető képességű, szemcsés altalajon épült csatornaszakaszok szivárgási veszteség csökkentésére kiépített mederburkolat jelentőségét. Kosztolnyik Krisztián a Rubicon 2017-ben megjelent 28. évfolyamának 5. számában Kállay Mik­lós agrárminiszterként és az Öntözésügyi Hivatal elnökeként végzett munkásságáról. Ezen cikk részeként közölt két felvétel, melyen a kor előkelőségei 1939-ben megtekintették az öntöző­rendszer kivitelezési munkálatait (1. és 2. kép). A 4. kép vélhetően az ünnepélyes üzembe he­lyezés napján készülhetett, erre a képen látható személyek, és öltözékük 9. képpel való hason­lóságából következtetek. és 3. képek megörökített látogatás pontos idejéről nincs ismeretem.

Next

/
Thumbnails
Contents