A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 12. Rajz Renáta - Csorbák Erika (OVF): A vízügyi ágazati szakképzés aktuális kérdései
Az 1880-1930 közötti társadalmi fejlődés megkövetelte a gyári munkásság pontos, szakszerű munkáját. Ehhez elengedhetetlen volta képzettség, a szakszerűség, hozzáértés. A szakképzés számára a valódi fejlődést az 1884-es XVII. törvény adta, amely keretet adott a tanoncképzésnek. Ezt követően nagyobb lépéseket a két világháború közti időszak jelentett, amikor a szakképzést alapvetően két részre bontották, ipari és mezőgazdasági képzésre. A mezőgazdasági szakoktatás alapfoka gyakorló kertekben zajlott, majd magasabb szintű volt a magyar királyi mezőgazdasági szakiskolák képzése, ahol gazdák és bérlők gyermekeit képezték. A két világháború közötti Magyarországon csak két típusú középfokú szakiskola volt, amely továbbtanulásra jogosított. A háború után pedig a szakmai középiskolák száma szépen emelkedett az ötvenes évek elejéig. A politikai vezetésnek érdeke lett a munkás és szegényparaszt származásúak beiskolázása. Viszont 1949-ben valamennyi középiskolát újra gimnáziummá szerveztek át. Megjelentek a technikumok, az ipari, mezőgazdasági és közgazdasági középiskolából. Ezek négy évfolyamos, képesítő vizsgával záruló, oklevelet adó képzések voltak. A távoli múlt A szocializmus idején a szakmunkás képzés felvirágzott, ahogy korábban az iparosítás igényelte a komoly fejlesztéseket az oktatás terén is, az 1960-as években több mint 300 szakmában képeztek tanulókat és létrejöttek az úgynevezett emelt szintű szakmunkásképző iskolák. 1975-ben vezették be az egységes szakmunkásképzést. 1980-tól az OSZJ-ben (Országos Szakma Jegyzékben) már csak 128 szakma szerepelt. 1973-tól kezdődött, de egy évig tartott csak a technikusi képzés, ennek minősége nem közelítette meg a kívánt szintet, s szüneteltették, egészen 1980-ig. A rendszerváltás után, az 1990-es években gyökeresen megváltozott az oktatási rendszer. A szakmunkás, technikus és szakközépiskolai szakmák jegyzékét felváltotta az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Az iskolai szakképzés tekintetében a szakma tanulása szakiskolákban a 10., szakközépiskolákban a 12. évfolyamig nem volt lehetséges, a szakmaválasztás kitolódott. Az első szakma megszerzése 23 éves kor alattiak számára nappali tagozaton ingyenessé vált, az OKJ szakképesítések megszerzésére magániskolában is mód nyílt. 2001- ben megjelent a szakközépiskolában és felsőoktatási intézményben is folytatható felsőfokú szakképzés, melynek célja a gyakorlatorientált szakemberek - technikusok - képzése. Az iskolai rendszerű szakképzés meghatározó lett a felnőtt szakképzés. A közelmúlt A 2016/17-es tanévtől az addigi szakközépiskolákat szakgimnáziumok váltották fel (1. ábra). A változás lényege az volt, hogy a képzés egy-egy szakirányban ad plusztudást, s négy év után az érettségire egy év tanulással technikusi minősítést szerzett a tanuló. Az addigi szakmunkásképző iskolák szakközépiskolák lettek, ahol a tanuló három év alatt megszerezhette a szakmunkás bizonyítványt, s további két év után érettségit is. Az állami fenntartású szakképzők 2015 óta szakképzési centrumok alá tartoznak. Ekkor már folyt a duális képzési rendszer, mely azzal a céllal jött létre, hogy a termelésben és szolgáltatásban részt vevő vállalatok, elsősorban mikro-, kis-és középvállalatokat bekerüljenek a képzési rendszerbe s ezáltal gyakorlatiassá tegyék a képzést.
