A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 10. Kovács Ferenc (KÖTIVIZIG): SZÜLŐFÖLDEM FOLYÓJA - A Hortobágy-Berettyó vízrendszerének fejlődéstörténete
1886-ban megépült az ideiglenes zsilip, mely rendkívül nehezen volt kezelhető, mivel a betétgerendák közei földdel voltak kitöltve. A zsilip kinyitása több napot vett igénybe, sőt jeges fagyos időben bizonytalanná vált az elzárása. A társulat 1886. évi decemberi közgyűlésén arról határoztak, hogy felkérik a Hortobágy-Berettyó Belvízszabályozó Társulat kormánybiztosát: járjon el a Közmunka és Közlekedésügyi miniszternél a zsilip betétgerendákból álló kapuinak, még a tavaszi olvadás előtti eltávolításának és könnyen nyitható kapuszerkezet kicseréltetésének ügyében. 1887 májusában árhullám vonult le a Hármas-Körösön, ezért május 24-én zárták a torkolati ideiglenes zsilipet. A víz nyomására május 31-én a mentett oldalon a kapuszerkezet tölgyfaoszlopai erősen kihajoltak. A zsilipkamrába hordott tetemes föld mennyiség ellenére a betétgerendák közt a víz átfolyt. A baloldali belső szárny szegletcölöpje kettéhasadt. A baloldali belső és a jobboldali külső szárnyak eredeti helyükről kimozdultak, kinyomódtak. A betétgerendák fészkeikből kimozdultak. Attól lehetett tartani, hogy a kapuszerkezet nem bírja ki a víz nyomását és a Hármas-Körös elönti Mezőtúr térségét. A katasztrófa megelőzésére Mezőtúr polgármestere karhatalom segítségével 100 embert kirendelt a helyszínre. Huszonnégy óra alatt 4000 db homokzsákot raktak be a zsilip elé és mögé, amely ugyan biztosította a zsilip állékonyságát, de a víz átfolyását teljesen nem szüntette meg. Felkészültek a zsilip előtti föld átkötés elkészítésére, de erre az apadás miatt már nem volt szükség. Idézet az 1887. június 12-13-án tartott társulati választmányi üléséről, Boronkay György társulati igazgató főmérnök jelentéséből:
