A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 10. Kovács Ferenc (KÖTIVIZIG): SZÜLŐFÖLDEM FOLYÓJA - A Hortobágy-Berettyó vízrendszerének fejlődéstörténete

3. kép. A Berettyó szabályozás utáni vízrajzi terkepe

Részlet a Gazdasági Mérnök 1881. évi 10. számából:

„A hortobágy-berettyó vidéki belvizeket levezető társulatnak végre sikerült terveit a megvalósítás stádiumába hozni. A magyar országos bankkal kötött szerződése folytán

1.520,000 frtért magára vállalta a nevezett pénzintézet a szükséges levezetési munkák keresztülvitelét. (...) E levezetési munkák két részből állanak, melyek közül a kisebbik t. i. a hármas körösi torkolat s e vasúti híd közötti csatorna építését azonnal megkezdik. E munkálat 8135 méter hosszú és 644,416 frtba kerül. A második rész, mely jóval nagyobb, a mezőtúri vasúti híd és a négyes határ közt csak később."

A vállalkozó a munkálatokat 1881. december 2-án kezdte meg. A szerződésben vállalt 1882. október 9-i befejezési határidőt azonban nem tudta teljesíteni, ezért a munka befejezése a következő évre kelteződött. A torkolattól a vasútig terjedő szakasz közel 880.000 m3 föld mozgósítását igényelte s a befejezéséig csaknem kerek egy millió forintjába került a társulatnak. így (hosszát tekintve) ez lett Magyarország legdrágább csatornája. (Érdekes adat, hogy 1887-ben kockázatos befektetései miatt a Magyar Országos Bank becsődölt.)

Részletek az elkészült mezőtúri alsó szakasz 1884. január 3-án készült felülvizsgálati jegyzőkönyvéből:

„A vasúti hídtól a csatorna feneke egyenletes eséssel volt tervezve 100m-re közel 1cm vagy is a kezdetétől a vasúti hídnál a Körös töltésén túl 300m re összesen 7820fm hosszra 72 cm. A Körös töltésén túl a fenekének 540fm-re, sőt szükséges volt a csatornát nem egészen a vasúti híd tengelyéig kiépíteni, mint tervezve volt, hanem egyelőre rövidebbre: Az építés körülbelül az állami vasút birtokát képező földterület határáig történt és ennélfogva a csatorna ott rövidebb mint tervezve volt (...) A Körösbe való beömlésénél nem mint tervezve volt, hanem nagyobb szelídebb kanyarulattal rendeltetett kiépíttetni. (...) A kormánybiztos úr (...) a Miniszteri helyben hagyás alapján a töltéseknek egymástól 100 m távolságban való kiépítését rendelte el." (Megjegyzés: az eredeti tervek 80 m távolságot írtak elő. Takarékossági és anyagnyerőhely biztosítása céljából helyezték a távolabb eső magasabb, partosabb területre a töltést.)