A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 2. Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Bevezető az előzetes árvízi kockázatbecslés, veszély- és kockázati térképek, a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálatába
szennyezőforrások veszélyeztetettsége) értékeltük a részöblözeteket és kockázati rangsort állítottunk fel. Ez alapján megállapítható, hogy hol találhatók a legmagasabb kockázatok (prioritások), hol lehet szükség kockázatcsökkentő intézkedésekre, a beavatkozásokkal hol érhető el várhatóan a legnagyobb kockázatcsökkenés (haszon, eredmény). A nem-vagyoni hatások közül a legfontosabb a lakosság veszélyeztetettségének vizsgálata. Elkészítettük és értékeltük az életkockázati térképeket, amely eredménye egy olyan mutatószám (illetve annak térképi ábrázolása), amely az elöntés mértékével, előfordulási valószínűségével és az érintett terület laksűrűségével számol. A veszélyeztetettség mértékére utal, hogy az 1%-os elöntési valószínűségnél nagyobb valószínűségű területen a becslések szerint mintegy 1 154 789 fő él. A Natura2000 területek árvízi elöntési hatásait vizsgálva megállapítható, hogy az árvíz tényleges ökológiai hatását meghatározza az elöntés mértéke, tartóssága, a víz minősége és az érintett élőhely típusa. A részletes vizsgálatok szerint az ország területén 129 olyan ártéri részöblözet található, ahol a modell eredmények alapján Natura 2000 területek részleges elöntése várható, legnagyobb kiterjedéssel a Közép-, Alsó- és Felső Tisza tervezési egységeken. Az árvízi veszély- és kockázati térképezés alapvetően abból indult ki, hogy a védett, védendő területeken keletkező elöntés kedvezőtlen, amitől meg kell óvni a településeket, a gazdasági értékeket. Ezzel szemben a víztől függő ökoszisztémák számára jelenleg Magyarország legnagyobb részén a szárazodás a valódi fenyegetettség. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy ami minden más vizsgálati szempontból kedvezőtlen, az ökológiai szempontból inkább haszon. A projekt keretében részletesen kidolgozásra kerültek az érintett öblözetek lokalizációs tervei is. A METODIKA TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az árvíz kockázat kezelési terv módszertani felülvizsgálata számos finomhangolás mellett két meghatározó változást hozott. Egy részről szoftverváltás volt indokolt, ami a korábbi MIKE21-ben készült modellek HEC-RAS 2D modellekre történő cseréjét jelentette. A HEC-RAS flexibilis hálón dolgozik, így jól kezelhető az öblözetek domborzati dinamikája, valamint a vízterelők és az áttörések is. A modellek stabilabbak és az eredmények rugalmasan exportálhatók. További fontos előny, hogy a szoftver ingyenesen elérhető bárki számára, így a modellek gyakorlati hasznosítása korlátlanul biztosítható. Nagy újítás a kisvízfolyásoknál is, hogy a korábbi, egyszerűbb megközelítés helyett, az összes kisvízfolyásra 2D hidrodinamikai modelleket készítettünk, így az elöntés folyamata lényegesen jobban látszódik, és az intézkedések is precízebben tervezhetőek. A másik fő metodikai újdonság a különböző lehetséges változatok vizsgálata. Ezeket a változatokat Stratégiai Tervezési Változatoknak neveztük el, melyek közül a védett ártéri öblözetek esetén az ún. differenciált változat a javasolt. A differenciált változat keretében a magas kockázatú öblözetekre és folyószakaszokra koncentrálunk, célja annak meghatározása, hogy a töltéseken a magassági hiány ellen történő védekezés és árvízi szükségtározás jelenleg is rendelkezésre álló üzemeltethető kockázatcsökkentő beavatkozásai mellett hol, milyen mértékű töltésfejlesztésekre van szükség. Összefoglalva a metodikai felülvizsgálat részeként a következők készültek el:- teljes végrehajtási módszer felülvizsgálata tapasztalatok és vélemények alapján, jelentős műszaki korszerűsítést és bővítést eredményezve, bevezetve a differenciált árvízvédekezés megalapozását
