A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): Pillanatképek egy igazgatóság életéből - a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság 1956-ban

okozta károk helyreállításánál és a meggyengült töltések erősítésénél is, amit szerinte a keményebb tél beállta előtt pótolni kellett. A felhívás legérdekesebb része Dégen Imre akkori politikai állásfoglalását tartalmazta, mely szerint: nincs szükség sem jobb- sem baloldali restaurációra, meg kell őrizni a forradalom vívmányait, ki kell tartani a szocialista demokrácia mellett, és meg kell őrizni a nemzeti függetlenséget. A főigazgató tehát kiállt a forradalom vívmányainak megőrzéséért, ami ellentétes álláspont az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottság négy nappal később, 1956. december 5-én tartott ülésének határozatával, amely ellenforradalomnak nyilvánította az 1956 októberi eseményeket.

AZ IGAZGATÓSÁG A FORRADALOM LEVERÉSE UTÁNI IDŐSZAKBAN

Kevés adat áll rendelkezésre az igazgatósági alkalmazottak forradalomban való részvételéről és a leverést követő megtorlások vállalati vonatkozásairól, de egyértelmű, hogy ezekben az eljárásokban érintve volt több dolgozó, pl.: Sághy Mihály, Sándor György, Horváth Zoltán. Sághy Mihály mérnök-technikust, aki 1955-től a mátészalkai III. sz. Szakaszmérnökség vezetője volt, 1957. március 13-tól az igazgatóság Nyíregyházára rendelték be és 1957. április 1-vel áthelyezték a központba, ahol további intézkedésig a műszaki osztályvezető mellett teljesített szolgálatot. Vezetői beosztásából való felmentése, áthelyezése a forradalmi eseményekben való részvétele és a helyi politikai és rendvédelmi szervek üldözése miatt következett be. Rövidesen Kaposvárra helyeztette át magát az ottani Szakaszmérnökségre. Az okokra magyarázatot ad az az írásbeli vélemény, amit 1962. március 21-én a mátészalkai III. Szakaszmérnökség MSZMP Alapszervezete adott Sághy Mihály tevékenységéről: „... az 1956-os ellenforradalmi cselekményekben igyekezett aktívan bekapcsolódni, illetve szívesen felkereste az akkori gyűléseket és összejöveteleket. Bár súlyosabb cselekmények elkövetésére bizonyítékok nem voltak, mégis hivatali beosztásától elvárható és addigi felfogásának megfelelő álláspontját felcserélve az ellenség uszályába került. Egyébként Mátészalkáról való távozását is éppen ezek a tények sürgették miután a helyi szervek (Pártbizottság, rendőrség) felelősségre vonták viselkedéséért. ...Nagyobb egység (szakaszmérnökség) vezetésére a fentebb említett okoknál fogva nem ajánljuk." (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.).

Sándor György mérnök-technikus, aki a Fehérgyarmat székhelyű Tisza-Szamosközi Szakaszmérnökség helyettes vezetője volt, még 1956. december 29-én főigazgatói rendkívüli jutalomkeretből részesült. Az 1957. június 29-én kelt, a III. sz. Szakaszmérnökségnek szóló levél rögzítette, hogy a fehérgyarmati főépítésvezetőség munkájáért felelős Sándor Györgyöt távolléte idején. Demeter István helyettesítette. Egy igazgatósági állománytáblázaton talált kézírásos bejegyzés rámutat távollétének okára: „1957. március óta ellenforradalmi tevékenységéért letartóztatásban van." Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy elítélték, vagy felmentették, de később visszatérhetett munkahelyére (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.).

Dr. Horváth Zoltán anyaggazdálkodással foglalkozó igazgatósági alkalmazottat az 1956-os forradalom évfordulói előtt rendszeresen behívták és néhány napig börtönben tartották, megalázó takarítási munkákat végeztettek vele. Később, azért, hogy ilyenkor ne találják otthon, az igazgatóság néhány napos külszolgálatra küldte ki (Szeifert Gyula szóbeli közlése, 2017).

Az igazgatóság alkalmazott néhány olyan szakembert is, akik más munkahelyről érkeztek, aktívan részt vettek a forradalmi eseményekben, majd a forradalom leverését követően büntetést kellett elszenvedniük. Közöttük volt Dalmy (Laubner) József főmérnök, műszaki előadó és Nemes László főkönyvelő-helyettes, revizor.