A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 8. Kiss József Mihály (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): Adalékok a magyar–brazil vízügyi kapcsolatok történetéhez

továbbra is fennállnak a magyar és brazil szakvállalatok között a konkrét együttműködési le­hetőségek az öntözés és a mezőgazdasági fejlesztés területén. A levél mellékleteként elküldték a javaslat szövegét is, amely egy 2000 hektáros terület öntözésére vonatkozik. A célterület ismét Brazília Észak-keleti része, nem meglepő módon a San Francisco folyó víz­gyűjtőjének a térsége. A folyó és mellékágai bővizűek, emiatt víztározók építésével több száz­ezer hektár öntézése válna lehetővé. Az éghajlati és talaj adottságok alapján a trópusi gyümöl­csök és zöldségek öntözésével évi kétszeri betakarítás válna lehetővé. Az ajánlat egy mezőgaz­dasági nagyüzem tervezését feltételezte. A helyi igényektől függően a növénytermelés szer­kezetét úgy lehetne alakítani, hogy a megtermelt növényeknek köszönhetően az állattenyész­tési ágazati jelentős szerephez jusson. A növénytermesztésbe bevonnák a banánt, maracuját, narancsot, szőlőt, spárgát, fügét, goiabát, paradicsomot, paprikát, dinnyét, tököt, hagymát, fokhagymát, gyapotot, babot, szóját és a különféle takarmánynövényeket is. Hangsúlyozták, hogy az ültetvény telepítés, a zöldség termelés és a szántóföldi növényter­mesztés beindítása az öntözővíz megjelenésével azonnal megkezdődhet. Az öntözővíz megjelenésére nézve nem rendelkezünk dokumentumokkal, így csak reményked­hetünk abban, hogy Brazília Észak-keleti területén magyar részvétellel megvalósult az öntözés.

Next

/
Thumbnails
Contents