A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 8. Kiss József Mihály (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): Adalékok a magyar–brazil vízügyi kapcsolatok történetéhez

Végső következtetésként leszögezik azt is, hogy a tervezett munkálatok rendkívül egyszerűek és a gépi eszközök használata jelentős árcsökkentő tényező. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a cement felhasználását kerülni kell, habarcsot kell alkalmazni az építés során, melynek mésztartalma 60%-os. Tekintettel arra, hogy a helyszínen nagy mennyiségben található a legjobb minőségű mészkő, nem okoz nehézséget olcsón jó minőségű meszet termelni.

1961 augusztusában arról értesülünk, hogy az OVF szakértői delegációt küld Bahia tartományba, amihez a hazánkban fellelhető térképekről másolatot készíttetett. A delegáció vezetésére Szászhelyi Pál személyét javasolták, aki ekkor az OVF Vízrendezési és Vízhasznosítási Főosztályát vezette. Tagjaiként Mátrai Istvánt, a Vízügyi Tervező Iroda igazgató helyettes főmérnökét, Starosolszky Ödönt, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kutató mérnökét, valamint Teleki Lászlót, az OVF főmérnökét nevezték meg. Az agronómus szakértő személyére később kívántak javaslatot tenni. A felsorolt öt fős csoport összetétele, a vízgazdálkodási munkákban szerzett évtizedes tapasztalata biztosíthatja a munka eredményes elvégzését, írta Vajda József főigazgató helyettes.

Ugyancsak Vajda jegyzi azt az átiratot, melyet december 7-én küldtek a NIKEX-nek. Mint írja, az utóbbi időben a brazíliai vízügyi export kérdése az ottani kormányváltás miatt kissé háttérbe szorult. A brazil kormánymegrendelés és a hiányos alapadatok és tájékoztatás alapján az a kép alakult ki, hogy a Föld egyik legnagyobb kiterjedésű, mostoha éghajlatú országában kb. 2 millió négyzetkilométernyi területen összesen 2.200 kút fúrásával akarják megoldani a vízellátást. Az újabb adatok fényében érthetetlen, hogy az ottani szakemberek miért a kútfúrásban látják a megoldást, amikor a terület zömmel nehezen fúrható kristályos kőzetekből és még nehezebben fúrható durva törmelékrétegekből épül fel. Ezeken a területeken a kutak vízhozama alacsony, a fúrás viszont rendkívül költségigényes.

Mindezek alapján az OVF álláspontja az, hogy a kizárólag egyoldalú kútfúrási szemlélet alapján nem lehet megoldani a kérdést. Amennyiben a magyar szakemberek a vízellátásnak, esetleges öntözésnek egyéb irányú vízbeszerzési, vízelvezetési megoldásait tudják érvényre juttatni, úgy a legkülönfélébb csőanyagok, szivattyúk, elektromos- és víztisztító berendezések jelentős mennyiségét lehetne exportálni. Kéri a NIKEX vezérigazgatóját, hogy újabb küldöttség tájékozódjon a helyszínen.

Az, hogy utazott-e újabb küldöttség Brazíliába, sajnos az iratokból nem derül ki.

Az OVF aztán december 13-án válaszolt a NIKEX újabb megkeresésére, melyben részletes költségvetést adott cruzeiróba átszámítva az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez, úgy is, mint a Rio San Desiderio vizének átvezetése, a Rio Grande folyóból tervezett főcsatorna megépítése, kiegészítő munkálatok elvégzése bontásában. Az összköltséget már forintban 175 milliós összegben adták meg.

Hangsúlyozták azonban, hogy a vízügyi szolgálat öntöző rendszerek- és telepek létesítésére előre láthatólag az 1965-ös év végéig nem lesz képes. Az addig ismert hazai feladatok már most nagy kapacitás- hiányt jelentenek, amit csak feszített gépberuházással, mérnök-, technikus és szakmunkás képzéssel lehet megoldani.

Emiatt a Főigazgatóság ilyen jellegű munkára nem vállalkozhat.

Nagyságrendjénél fogva Magyarország egész építő ipari kapacitása sem alkalmas ilyen kiviteli munka vállalására, például építőipari gépek odaszállítására. Amennyiben a beruházásban részt kívánunk venni, az OVF felajánlja néhány szakértő, tanácsadó, műszaki ellenőr közreműködését.