A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 7. Gyalog Gábor - Páli Miklós (NYUDUVIZIG): Vízerőtelepek a Rábán - az Ikervári Vízerőmű

1. térkép: Régi malomcsatorna a Rábán, Ikervár mellett a XIX. században

(a 2. katonai felmérés alapján)

Már 1892 elején - megelőzve Viczián Ede királyi segédmérnök országos felmérését -, a GANZ két mérnöke, Szűts Béla és Bánó László - korábbi Rába-mérések, majd egy kísérlet eredményei alapján, - az ikervári folyásszakasz tényleges energetikai hasznosíthatóságát vizsgálva kalkulációkat végeztek. Forrástőke és kapcsolati rendszer hiányában felkeresték tanulmányukkal gróf Batthyány Lajos (1860-1951) fiumei kormányzót, véleményét és pártoló segítségét kérve a kedvező vízenergiai mutatókkal rendelkező folyószakasz hasznosítását célzó terveik megvalósításához. Gróf Batthyány Lajos elsősorban egy Szombathely és vonzáskörzetének ipari fejlődését támogató részvénytársaság létrehozásában látta a megoldást az elektromosság ügyének felkarolására. Forrásgyűjtésbe kezdett, majd egy svájci bankárcsoport támogatásával 1895. augusztus 29-én a szombathelyi Megyeháza kistermében megalakították a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaságot.

Az alapító okirat így fogalmazta meg a részvénytársaság létrehozásának szándékát:

„A társaság czélja a Rába folyónak Batthyány Lajos és Géza gróf urak tulajdonát képező ikervári vízerejét iparilag kihasználni, különösen Szombathely és Sárvár városokat és a közben fekvő községeket vagy egyéb helységeket elektromos világítással ellátni, Szombathelyen villamos erőre közúti vasutat létesíteni, ipari vagy egyéb czélokra erőt szolgáltatni..." (Németh 1996).

A társaság elnökévé, fő részvényesként Batthyány grófot választották meg. Az ügyvezető igazgatói posztokra dr. Edelmann Sebőt (fizikus, a Premontrei gimnázium tanára) és Gothard Jenőt (csillagász, polihisztor, nagyföldbirtokos) jelölték ki.

1895. szeptember 1-én egyszerre indultak el az építkezések Ikerváron és a Társaság Kossuth Lajos utcai székhelyén, Szombathelyen (érdekes történelmi adalék, hogy az utca 1894-ig Forró utca néven volt ismeretes, és a város vezetése Kossuth halála után hozott határozatot a névváltoztatásról).