A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 2. Farkas Ildikó (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): Vízügyi szakértői tevékenység Erdélyben - Tőry Kálmán feljegyzései
Kisküküllőn, Csíkszentkirály helyeken felállítottakat. A legrészletesebb tudósítás ismételten Marosvásárhelyről szól, szeptember 14. és 16. között: „IX. 14. Délután 4 órakor kimentem a vízerőtelep alvízcsatornájánál levő vízmércéhez. Megtudtam, hogy a vízmércejegyző Truca Gyula nyugdíjas városi szolga. [...] Behívattam magamhoz s kikérdeztem a vízmércére vonatkozólag. A vízmérce I. rendű állami vízmérce. A vízerőtelep alvízcsatornájának torkolatánál áll a jobbparton. A vízmérce alsó része (-60 cmtől lefelé) hiányzik; átfestésre szorul. Truczanyug. városi segédhivatali aligazgató 1924. óta olvassa le a vízállásokat, s azt 1940. IX. 5-ig végezte. A leolvasásokat bevezeti a vízálláskimutatásba, 1 példányt magánál tartott, 2 példányt Gyulafehérvárra küldött a vízépítési hivatalba. Mindennap táviratoz Bukarestbe. Román távirati <...> nála vannak. Fizetése a vízmérce leolvasásért havi 500 lei volt. Fizetését az államtól kapta. Román nyelvű vízmérce szabályzata van. IX. 15. Délelőtt a vízmérceleolvasótól átveszem a vízmércére vonatkozó távirattömböt, vízálláskimutatások, vízmérceszabályzatot, stb. Előterjesztést tettem Trucza további id. megbízatására [...] Délután bekérettem a vízmércejegyzőt s közöltem vele további megbízatását, egyben kioktattam teendőiről. Tudomásul vette, hogy fizetését utólag % évenként fogja kapni [...] IX. 16. A vízmérce leolvasás megkezdődött, ma kaptam az első jelentést. [...] Megjelent nálam <...> Károly ny. városi mérnök is, több felvilágosítást nyújtott a munkálatokról. Szerinte a vízmérce 0 pontjának magassága <...> 307.79 m. Míg Trucza feljegyzései szerint 317.00 m. Feketetenger felett. A legkisebb vízállás -60m, de ez a leolvasás ma is megvolt. Tehát bizonyára lesznek kisebb vízállások is. A max leolvasás 1913-ban +295 cm volt. A nagyvizek tavasz végén, valamint nyáron, a kisvizek ősszel s télen jelentkeznek. A Maros max. árvize 1913-ban 700m3, átlagos árvize 300-400 m3, kisvize 30m3 alá is leesik."(Tőry 1940J A Vízrajzi Intézet által kiadott, az 1940-es évek tevékenységét összefoglaló, 1943-ban megjelent Vízrajzi Évkönyv összesen már - az erdélyi és kelet-magyarországi területeket is beleértve - 258 vízmércét tartott nyílván, ebből 29 a visszacsatolt részekről származott. Tőry 1940 decemberétől már a Vízrajzi Intézet igazgatója volt, s jelentős munkaként könyveli el az erdélyi vízmércék törzskönyvesítését s az országos vízjelző szolgálat rendjébe való bekapcsolásukat. A Vízrajzi Évkönyvben közölt adatok megegyeznek a nyugdíjas városi mérnök által közölt adatokkal. Ugyanakkor Tőry azt is megjegyzi, hogy az észlelések hiányosak (a füzetben a táviratozás elmaradását is megemlíti), s az elsősorban az erdélyi és a délvidéki megszállás hónapjainak méréseit érinti. Az Intézet egyébiránt a háború kezdeti időszakában nagy lendületről tett tanúbizonyságot: már 1940-ben hozzákezdett a mederfelvételi munkálatokhoz a visszacsatolt területen. Először a Szamos folyó Csengertől Szamoscikóig terjedő szakaszának felvételei kezdődtek meg, amit a Maros folyó Nyárádtő-Déda szakaszának felmérése követett (Vízrajzi Évkönyv 47. 1943).
