A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 2. Farkas Ildikó (Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): Vízügyi szakértői tevékenység Erdélyben - Tőry Kálmán feljegyzései
az öntözési célokat szolgáló tiszalöki vízlépcső és a békésszentandrási duzzasztó vízerőhasznosítása tárgyában készültek. A bécsi döntések következtében módosult határok ismét lendületet adtak a vízerőhasznosítással kapcsolatos elképzeléseknek, terveknek. Észak-Erdély esetében ezek az elképzelések az energiagazdálkodás és az öntözés, a „hegyvidék és a magyar Alföld" egymásrautaltságát hangsúlyozzák. „ [...] a folyók vízhozamának az Alföld öntözése céljából való megnövelése szempontjából az erdélyi medence peremét alkotó hegyláncolatoknak birtoklása [...] feltétlenül szükséges." (Erdély jelentősége a nagy magyar Alföld öntözése szempontjából é.n.). Ezen nagy esésű folyók vízerejének a kihasználása Alföld keleti peremének öntözését ugyanis nagyban elősegítette volna. Ismét teret nyert az az elgondolás is, hogy völgyzárógátak építésével hegyvidéki tározókat létesítsenek a visszacsatolt területeken. Ezek nemcsak az öntözővizet - és így a mezőgazdaságban időjárástól független és fokozott termelést is - hanem az árvizek magasságának csökkentését is biztosították volna (Erdély jelentősége a nagy magyar Alföld öntözése szempontjából é.n.). Az, hogy mekkora potenciált láttak a vízenergia kihasználásában, az is mutatja, hogya vízerőben rejlő lehetőségek felmérésére, művek duzzasztó-és erőművek tervezésére és kivitelezésére 1941- ben egy újabb szakhivatalt hozott létre a Földművelésügyi Minisztérium (121.287/1942.FM sz. rendelet), a Vízierőügyi Hivatalt. (Az élére Benedek Pál került, majd halálát követően Mosonyi Emil vette át a hivatal vezetését (Dóka 2001). Tőry marosvásárhelyi vízerőműről szóló feljegyzései nemcsak a legrészletesebbek, hanem a leghosszabbak, amelyekben jelentős és részletes leírást ad az általános műszaki adatokon kívül a vízmű akkori állapotáról és a szükséges helyreállításokról. A vízerőtelep vasbetonszerkezeteinek terveit Sabathiel Richárd készítette el, akinek a nevéhez még olyan jelentős munkák kötődnek többek között, mint a brassó-fogarasi vonalon épült viadukt, Temesvárott két víztorony, a soroksári Dunaág vízerőtelepeinek tervezése, az ikervári vízmű átépítése, és alföldi öntözőművek terveinek elkészítése (M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések 1936). LászlóffyWoldemár közlése szerint a vízművet 1914-ben helyezték üzembe (Lászlóffy 1982). A hat oldalasnál hosszabb leírásból a terjedelme és az ismétlések miatt csak a fontosabbakat emelem ki itt: „IX.14. A városi irattárban kerestem a vízierőtelep engedélyokiratát és a mellékelt terveket. A levéltárnoktól azt a felvilágosítást kaptam, hogy a tervek Pop mérnöknél vannak, s majd felhozzák nekem. [...] IX. 16. A vízerőtelep terveit átnéztem. Sajnos a legfontosabb, a műszaki leírás, valamint az engedélyokirat hiányzik. A vízmű 900 LE de csak 600 LE átlagos teljesítménye van. Kiegészíti a hőerő telepet. Van duzzasztóműve, vízkivétele, zsilipje, felvízcsatornája, turbinatelepe, alvízcsatornája. Az esés kb. 4,5-5m. Vízemésztése kb. 10 m3. [...] Délután megtekintem a vízerőtelepet. Pop Konrád gépészmérnök és <...> György gépész kíséretével. A turbinateleppel kezdtem, innen a felvízcsatorna mentén felmentem a duzzasztóműhöz. A vízerőtelep a Maros vizét használja ki. A duzzasztómű a Maros folyót 3 nyílással zárja el [...] Az üzem víz a vízkiviteli zsilipen át az oldalcsatornán jut a turbinatelephez. [...] A turbinatelep három vertikális tengelyes Francis turbinából áll, mely kúpkerék <...> csatlakozik a vízszintes tengelyű generátorokhoz. A turbinatelep alul és felül betétgerendákkal lezárható. [...] A turbinák teljesítménye egyenként 600 LE, mivel azonban az egyik tartalék <...> mint szerepel, a maximális teljesítmény 1200LE = 900-930KW. A turbinatelephez csatlakozik az alvízcsatorna, mely 300 m hosszúság után a Marosba vezeti vissza a fáradt üzem vizet. Torkolatánál van az I. rendű állami vízmérce." (Tőry 1940)
