A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 28. Wagner Flóra - dr. Csoma Rózsa (BME): A felszín alatti áramlás és árhullámok kapcsolatának vizsgálata egy folyóparti területen

A terület geológiai adatairól egy előző kutatás (Szívós et al, 2013) tartalmazott ismereteket. A szakaszokon használt szivárgási együtthatók Szívós kutatásának eredményei alapján lettek becsülve, melyben a szivárgási együttható területi változásait vizsgálták. A fekü szintjét egy előző kutatás (Wagner, 2018) és térképek (Horusitzky, 1932) alapján vettem fel.

Egy szakaszra a vízfelszín esése az alábbi képlettel (1) lett meghatározva, ahol h a vízszint a szakasz két végpontján, r pedig a köztük lévő távolság.

S — (h^yUgati végpont ^Keleti végpont)/^

(1)

Ez azt jelenti, hogy a talajvíz fajlagos vízhozama pozitív lesz, ha a folyóból lép ki vízmennyiség a talajvíz irányába (3. ábra (Barlow és Leake, 2012)), és negatív lesz, ha a talajvíz áramlik a folyó irányába (4. ábra (Barlow és Leake, 2012)).

3. ábra. A folyóból kilépő víz tölti a talajvizet

4. ábra. A talajvíz áramlik a folyó felé

A talajvíz áramlásának szivárgási sebességét Darcy képletével (2. egyenlet) számítjuk:

v — S *k (2)

Ez a folyóra merőleges sebesség-komponens, amely a folyó-talajvíz kapcsolat szempontjából fontos számunkra.

A fajlagos vízhozamot q-val jelöljük, és a 3. egyenlettel határozzuk meg, ahol H a talajvízszint és a fekü szintjének különbsége, a telített vízvezetőréteg vastagsága.

q — v * H. (3)

A következőkben azokat az eseteket elemeztük, amikor a vizsgált időszakban az árhullámok több napon keresztül meghaladták a 99 m B.f. szintet (a 403 cm-es vízállást) a Vigadó térnél. Ebben az esetekben a felszín alatti áramlás mértékét hurokgörbék segítségével jellemeztük, melyeket ellipszisekkel közelítettünk a legkisebb négyzetek elve alapján (Hendel, 2009).