A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 28. Wagner Flóra - dr. Csoma Rózsa (BME): A felszín alatti áramlás és árhullámok kapcsolatának vizsgálata egy folyóparti területen
A FELSZÍN ALATTI ÁRAMLÁS ÉS ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA EGY FOLYÓPARTI TERÜLETEN Wagner Flóra doktorandusz Dr. Csoma Rózsa egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék KIVONAT A felszíni és felszín alatti vizek modellezői számára fontos kérdés, hogy egy árhullám során a folyó mekkora vízmenynyiséggel táplálja a talajvizet. Ennek a számszerűsítéséhez a vízhozam meghatározására van szükség. A számításokat egy lágymányosi mintaterület három szakaszán végeztem el, talajvízkutak napi adatsorával egy évre kiterjesztve. A vizsgált év árhullámai során összehasonlítottam a vízhozamokat a folyó vízállásával, ami az árvízi hurokgörbéihez hasonló görbéket adott. Ezek ellipszisekkel közelíthető'ek, melyek forgatási szöge mind az öt árhullámnál hasonló volt az egyes szakaszokon, és az egyes árhullámokhoz tartozó ellipszisek is hasonlóságot mutatnak egymással különböző' szakaszokon. A munka célja az ellipszisek geometriai paramétereinek és az árhullámok jellemzőinek kapcsolatba állításával lehető'séget adni a felszín alatti vízforgalom becslésére a folyó vízállásából. KULCSSZAVAK: talajvíz áramlás, háttéráramlás, városi terület, felszín alatti építmények BEVEZETÉS A talajvíz és a felszíni víz közti vízcsere mennyiségének meghatározása mindkét szakterület számára hasznos adat. Árhullámok során fontos ismerni a folyóból talajvízbe lépő vízmennyiséget, amit befolyásol a vízparti, felszín alatti, vízvezetőréteget elérő építmények. A főváros egy része a Duna eredeti árterületén fekszik. Ilyen terület Lágymányos is, ami az 1838-as árvíz után szükséges mederrendezési munkálatok után alakult ki (Ihrig, 1973), a folyó feltöltött medrében. Ehhez hasonló területeken a folyó aktuális vízszintje nagy hatással van a talajvíz szintjére. A terület feltöltése vegyes anyagú, nagyrészt különböző erőművi salakok (Csoma és Gálos, 2012) alkalmazásával készült. Ezek nehézfémtartalma több helyen az egészségügyi határértéket meghaladó volt. A salakokból történő kioldódás ellenőrzésére a környezetvédelmi hatóság az egyes létesítményekhez talajvíz- megfigyelő kutak telepítését írta elő. Az így létesült hét kút elhelyezkedése a 2. ábrán látható. A kutakban a vízminőség vizsgálatok mellett a talajvízszinteket is feljegyezték 2004 óta (Szívós et al., 2013). Mikor az előírt 10 év után felhagyták a vízminőségi vizsgálatokat, a kutak további hasznosítására a BME vette át az üzemeltetésüket, oktatási és kutatási célokra. Innentől kezdve csak mennyiségi vizsgálatokat folytatunk, immár több mint 15 éve (Wagner et al., 2015). Sajnálatos módon a TVF kutat hatósági döntés alapján az IBM betemettette 2016 nyarán, ennek adatait jelen vizsgálatban ezért csak korlátozottan vesszük figyelembe Jelen munka célja a talajvíz szintje és a folyó vízszintje közti kapcsolat bővebb megismerése, és annak vizsgálata, hogy a folyó és a kijelölt távolabbi kút kapcsolata hogyan változott az évek alatt a többi kúttal, és ez hogyan állítható párhuzamba a külső beavatkozásokkal. Mérések A Lágymányosi mintaterületen 6 működő talajvízkút található, melyekben a talajvizet havonta mérjük egy fényjelzős talajvízszint észlelő készülékkel (1. ábra). Két kút ezenfelül (GWM-31 és ELTE-1) folyamatos vízszintrögzítő készülékkel (Dataquával) van ellátva, melyek a talajvízszint napi idősorát adják.
