A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 27. Vas László Tamás (ADUVIZIG): A Duna lebegtetett hordaléktöménységének monitoringja fix telepítésű zavarosságmérő műszer alkalmazásával
A DUNA LEBEGTETETT HORDALÉKTÖMÉNYSÉGÉNEK MONITORINGJA FIX TELEPÍTÉSŰ ZAVAROSSÁGMÉRŐ MŰSZER ALKALMAZÁSÁVAL Vas László Tamás kiemelt műszaki referens Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Vízrajzi Osztály KIVONAT A folyók hordalékszállításának megbízható mérése és számítása az operatív és nem operatív folyami monitoringfolyamatok szinte utolsó jelentó'sebb pontatlanságokkal tarkított szegmense. A jelenleg alkalmazott hordalékhozam-görbés (G=f(Q)) módszer a legtöbb esetben nem nyújt kelló pontosságú eredményt, a bizonytalanság akár 150%-os is lehet. Kísérleti jelleggel zavarosságregisztráláson alapuló közvetett módszert tesztelünk, amely a part menti zavarosság és a szelvényen átáramló hordalékhozam közötti összefüggés keresésén alapul. A part menti zavarosságot fix telepítésű zavarosságméró'vel regisztráljuk, míg a szelvényen átáramló hordalékhozamot hagyományos módszerekkel mérjük. A feldolgozás során elvégezzük a vett minták laboratóriumi feldolgozását, a lebegtetett hordalékhozam meghatározását, valamint az egyidejű mérések és mintavételek alapján a módszerek összehasonlítását. A kutatás során kapcsolatot állítunk fel a zavarosság és a lebegtetett hordaléktöménység, a szonda által mért zavarosság és a kézi zavarosságméró' által mért zavarosság, valamint a part menti hordaléktöménység és a szelvénymenti hordalékhozam között. A két módszerrel mért értékek jó egyezést mutatnak, de a közvetett módszer verifikálását szükségesnek tartjuk nagyobb adathalmazra kiterjeszteni. KULCSSZAVAK: Duna, lebegtetett hordalék, zavarosság, hordalékhozam, monitoring BEVEZETÉS A folyók hordalékszállítási viszonyainak és hordalékháztartásának ismerete elengedhetetlen a folyógazdálkodással foglalkozó szakemberek számára. A folyók mentén lévó hordaléknyilvántartó szelvényekben rendelkezésre álló adatok segítségével megfigyelhetóek az idóbeli változások, a mellékágak és a hullámterek hatása a hordalékháztartásra, ami lehetóvé teszi a szelvények közötti lerakódás és kimosódás vizsgálatát. Fontosságát mutatja továbbá az is, hogy az elmúlt évtizedben számos neves intézmény (University of Natural Resources and Life Sciences, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar) vizsgálták a kérdéskört, számos projekt (SEDDON, DanubeSediment) keretében (Baranya és társai 2015, Habersack és társai 2019a, 2019b). A hordalékszállítás törvényszerűségei régóta ismertek, azonban a gyors és hatékony mérési, pontos számítási vagy származtatási módszerek további fejlesztést igényelnek. A magyarországi gyakorlatban jelenleg egy folyó hordalékszállítási viszonyait egy adott szelvényben az aktuális szelvényre szerkesztett hordalékhozam-görbe írja le, amely a vízhozam függvényénben adja meg a hordalékhozamot (G=f(Q)). A hordalékhozam görbéket a vízhozamméréssel egyidóben történó lebegtetett hordalékmintavétel eredményei alapján lehet megszerkeszteni. Ezeknek a méréseknek az idóbeli ütemezését az Országos Vízügyi Fóigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok mérési terve szabályozza. A jelenlegi gyakorlat szerint évente 5 mérés történik, elóre meghatározott idópontokban. Hidrológiai helyzet függvényében többletmérések kerülnek elvégzésre, így az egy évben elvégzett mérések száma egy szelvényben 5-10. A mérési eredményekre szerkesztett hordalékhozam görbével a hordalékszállítási viszonyokat csak közelító módon lehet leírni. A görbe és a mért pontok, valamint a mért pontok közötti eltérés azonos vízhozam esetén jelentós: a Duna dunaújvárosi szelvényében például ~ 3 000 m3/s vízhozamnál átáramolhat 80 kg és 250 kg lebegtetett hordalék is másodpercenként. A hordalék
