A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 26. Szalai József - Garamhegyi Tamás - Hatvani István Gábor - Kovács József (OVF - ELTE - Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont): Hidraulikus áramlási rendszerek lehatárolása sekély felszín alatti vizek vízszint-idősorainak statisztikai elemzése alapján

Ez az öt részterület szintén jelentős átfedést mutat jelen kutatás eredményeivel (6c. ábra). Tényszerűen abban, hogy a C-csoport a G3-at lefedőnek tekinthető, míg a legtöbb elemében az E-csoport azonos a folyók partmenti sávjában elhelyezkedő monitoring-állomásokkal (kutakkal) (G2), a másik három csoport pedig átfedést mutat a Duna-Tisza közi Hátság területével (G1) (6b, c. ábra).

5. ábra. A sekély felszín alatti vizek vízszint idősorainak mintaterjedelme (1961-2010

((a); a lineáris regresszió meredeksége (ß1) (b); korreláció a standardizált csapadékindexszel (SPI-24) (c); korreláció kumulált csapadékeltéréssel (CPD) (d); Mádl-Szőnyi és Tóth(2009) munkája nyomán a területről korábban készült hidraulikus keresztszelvény (3a ábra, A-A')) mentén, (e). (Garamhegyi et al. (2020)-ból átvéve.))

A korábbi tanulmányok elsősorban a geomorfológiai jellemzők, a hosszú időn át fennálló csapadékhiány (Szalai, J. et al. 2011., Rakonczai, 2013., Ladányi, 2011.), a víztermelés az erdősítés és a belvízlevezető csatornák építése (Szalai, J. et al. 2011.) által befolyásolt csökkenő vízszintekkel jellemezhető hátsági területen talált csoportokat. A feltárt csoportok és részterületek vonatkozásában azonban nem készült hidrogeológiai vizsgálat, a Hátság jellemzésén kívül, illetve azon megfigyelésen kívül, hogy a Duna-parti kutak (C-G3 csoport) jellegzetesen különböznek a többitől, amit valamilyen helyi kiáramlás okozhatott. Jelen tanulmány ezt a hiányt kívánta pótolni, és a kapott csoportokat hidrogeológiai összefüggések közé helyezni. (További részletek: Garamhegyi et al. (2020) 4.3 fejezetében.)