A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 26. Szalai József - Garamhegyi Tamás - Hatvani István Gábor - Kovács József (OVF - ELTE - Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont): Hidraulikus áramlási rendszerek lehatárolása sekély felszín alatti vizek vízszint-idősorainak statisztikai elemzése alapján
Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Vízügyi Igazgatóságok által gyűjtött adatok felhasználásával szerkesztett térkép alapján megállapítható, hogy az Alföld északkeleti részén - a Nyírség, a Bodrogköz, a Hajdúság és a Hortobágy északi peremvidéke kivételével - 40 mm-nél kevesebb csapadék hullott 2022 első negyedévében (1. ábra, bal oldali térkép). A Duna-Tisza köze északi tájrészletein és délkeleti felén, valamint a Tiszántúl délnyugati részén még ennél is kedvezőtlenebbül alakultak a csapadékviszonyok. Ezekben a térségben az első negyedévi csapadékösszeg kevesebb volt, mint 30 mm! A január-március időszak sokévi (1991-2020) átlagos csapadékösszegével összehasonlítva (1. ábra, jobb oldali térkép) megállapítható, hogy az ország területének számottevő részén 50 mm-nél több volt az eltérés, vagyis a csapadékhiány. Ezen belül a Duna-Tisza köze déli részén, a Körös-Maros köze nyugati peremvidékén, Tolna és Baranya megye keleti tájain 70 mm, helyenként 80 mm-nél is több csapadékhiány mutatkozott. A csapadékhiány következtében a felső talajrétegek nedvességtartalma is kritikus szintre csökkent, ennek következtében azoknak, illetve a vegetációs időszak kezdeti feltételeinek meghatározásában kulcsfontosságú sekély felszínalatti vizek téli utánpótlódása megszakadt. Az 19912020 közötti időszak március havi átlagos és a 2022. március havi közepes szintje különbségének területi eloszlását a 2. ábra szemlélteti. Megállapítható, hogy egy-két részterület kivételével valamennyi síkvidéki területen a viszonyítási időszak átlagértékénél alacsonyabban helyezkedett el a sekély felszín alatti víz. A Duna-Tisza köze területén a legnagyobb (100-200 cm, helyenként azt meghaladó) eltérések a hátsági térszíneken, azaz a beáramlási zónában fordultak elő. Az eltérés mértéke a Hátság peremterületei felé csökkent, a völgysíkokon pedig helyenként csak 25-50 cm volt. Megkülönböztetett figyelmet érdemel Kelebia és Ásotthalom térsége, ahol szintén jelentős eltérések mutatkoztak. Ugyanakkor a Dunamenti-sík egyes térségeiben (Csepeli-sík, Solti-sík egyes körzetei) csak kisebb, 25-50 cm eltérések alakultak ki. 2 2. ábra. A sekély felszínalatti vizek 1991-2020 közötti időszak március havi átlagos és a 2022. március havi közepes szintje különbségének területi eloszlása Mindez ráirányítja a figyelmet számos más mellett azokra a kutatásokra - közöttük Kovács et al. 2010, Szalai, J. et al. 2011, Garamhegyi et al. 2018, Trásy et al. 2018. - amelyek sorába Garamhegyi és munkatársai tanulmánya is tartozik (Garamhegyi et al. 2020), s amelyek eredményei az alkalmazott kutatási eljárások és módszerek révén lehetővé teszik a Duna-Tisza
