A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 25. Szabó Éva - Simonffy Zoltán (FETIVIZIG - Hydrofon Bt.): A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkészlet-gazdálkodási térségi tervének felülvizsgálata

konyságot követte. A vízkivételekhez kapcsolható készletcsökkenés kicsi vagy legfeljebb közepes mértékű volt. Az átlagos meteorológiai viszonyokhoz tartozó hasznosítható vízkészlet számottevően nagyobb, mint a jelenlegi vízhasználat, tehát a jelentős FAVÖKO előfordulás vízigényének kielégítése mellett is marad szabad vízkészlet. A vízfolyások alaphozama lényegesen nagyobb, mint az ökológiai kisvízből és a lekötött készletekből származó vízigények. FAVE szinten meghatározott még kiadható öntözési kontingens a FAVE-n belül néhány zónára lett szétosztva, az igények várható jelentkezése szerint, amely általában arányos a jelenlegi vízhasználattal. Az egyéb célú vízkivételek számára a Rétköz Délnyugat FAVE esetében +20 % áll rendelkezésre, a Belfő-csatorna vízgyűjtőjén, Kisvárda miatt és a Beregi-sík Tisza menti részén Vásárosnamény miatt ez az érték +30-30 %.

A 2.1 kategóriába sorolt FAVE-k esetében a 2011-18-as időszakban jelentős talajvízszint-sülylyedés után következett be a stabilizálódás, illetve a meteorológiai változékonyságot követő ingadozás. Az évtized elején tapasztalt, vízkivételekhez kapcsolható készletcsökkenés számottevő volt, ami jelzi, hogy a terület érzékeny az aszály idején megnövekvő vízkivételekre (főként annak engedély nélküli formájára). Az átlagos meteorológiai viszonyok esetén sem biztos a teljes regenerálódás, vagyis bizonytalan a korábbi átlag körüli vízszintingadozás visszatérése. A helyenként jelentős, koncentrált FAVÖKO előfordulások vízigények kielégítése azonban a jelenlegi vízhasználatok mellett is lehetséges. A vízfolyások alaphozama lényegesen nagyobb, mint az ökológiai kisvízből és a lekötött készletekből származó vízigények. A FAVÖKO vízigények kielégítése után ugyan marad bizonyos mennyiségű felhasználható készlet, azonban a vízmérleg bizonytalansága miatt és a területileg minél egyenletesebb hasznosítás érdekében a kontingenst célszerű volt zónákra (településcsoportokra) lebontva, egy fajlagosan meghatározott érték (3 mm/év) összegzésével megadni. Az egyéb célú vízkivételek számára FAVE szinten áll rendelkezésre többlet kontingens: a Kraszna- és Szamos-völgy esetében +20 %, a Szatmári-síkon Fehérgyarmat miatt +30 %.

A 2.2 kategóriába sorolt FAVE-k esetében a 2011-18-as időszakban (a szárazabb években) előfordult vízkivételekhez köthető süllyedési trend, de a teljes időszakra vonatkozóan ez sehol sem volt tapasztalható. A vízkivételeknek tulajdonítható készletcsökkenés kicsi vagy közepes mértékű. A FAVÖKO előfordulások vízigénye átlagos meteorológiai viszonyok esetén határon, de kielégíthető. Ezzel összhangban a vízmérleg csak hibahatáron belüli többletet mutat, a szabad hasznosítható vízkészlet kicsi. A vízfolyások alaphozama jelentős, de az ökológiai és egyéb igények feletti vízmennyiség hasznosítása környezeti korlátokba ütközik (tározók és a növényzet vízellátásának csökkenése). A FAVÖKO vízigények kielégítése után lényegében nem marad szabad vízkészlet. További, felhasználható kontingens csak a bizonytalanságokra tekintettel állapítható meg. A FAVE-ken belüli heterogenitást figyelembe kell venni: a jelenleg süllyedést mutató zónákban csak igen csekély (1 mm/év), az egyéb területeken közepes mértékű (2 mm/év) fajlagos értékkel. Egyéb célokra a Lónyay-főcsatorna alsó vízgyűjtőn +20 %, míg a Lónyay-főcsatorna nyugati vízgyűjtőn Nyíregyháza miatt +40 % többlet áll rendelkezésre.

A 2.3. kategóriába sorolt FAVE-k esetében a 2011-18-as időszakban a részterület számottevő részén jelentkezett vagy folyamatos, vagy az évtized második felében megjelenő, a vízkivételekhez kapcsolható süllyedő trend, és jelentős vízkészletcsökkenés. A korábban jelentős, mára azonban csekély FAVOKO előfordulás vízigényének kielégítése az átlagos meteorológiai viszonyok visszatértével is bizonytalan, sőt egyes területeken nem valószínű. A vízfolyások alaphozama számottevő (bár a süllyedő talajvízállás miatt csökken), de az ökológiai és egyéb igények feletti vízmennyiség hasznosítása környezeti korlátokba ütközik (tározók és a növényzet vízellátásának csökkenése). Az átlagos meteorológiai viszonyokhoz tartozó vízmérleg is vízhiányt mutat (vagy bizonytalan a csekély többlet) és/vagy a FAVÖKO vízigények nem elégíthetők ki.

12