A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 25. Szabó Éva - Simonffy Zoltán (FETIVIZIG - Hydrofon Bt.): A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkészlet-gazdálkodási térségi tervének felülvizsgálata
kapcsolatban a beszivárogtatásnál leírtak itt is érvényesek. A bemutatott intézkedéseknek vannak kedvező járulékos hatásai is, amelyek javítják a hatásosságukat. • A víztestek állapotát javító elemek hozzájárulnak a VGT környezeti célkitűzéseinek teljesítéséhez: pl. a vízfolyások kisvízi hozamának növelése vagy a tározók feltöltése javítja ökológiai állapotukat/potenciájukat, illetve a településeken visszatartott esővíz, vagy a tisztított szennyvíz hasznosítása javítja a befogadó felszíni vizek minőségét, gyenge állapotú felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának javítása. • A vízvisszatartáshoz kapcsolódó megnövekedett párolgás csökkenti a környezet szárazságát, javítja a mikroklímát, illetve a beszivárgó víz növeli a talaj nedvességtartalmát, ami a termőképesség megőrzése szempontjából kedvező. • A feltöltött tározókhoz kapcsolódó rekreációs lehetőségek. A fentiekben felsorolt intézkedések hatásossága nagyon eltérő, de általában megállapítható, hogy az eredmények elmaradnak a tervektől. Annak érdekében, hogy alkalmazásukkal biztosítható legyen a VGT-ben foglalt célkitűzések teljesítése, illetve a vízkészlet-gazdálkodás fenntarthatósága, kiegészítésük szükséges. Az ezzel kapcsolatos javaslatokat foglaljuk össze a következőkben. Felszín alatti vízkivételek szabályozása, ellenőrzése A vízkészletek nem fenntartható használata esetén a vízügyi igazgatóságot, mint vagyonkezelőt a 223/2014 (IX.4.) Kormányrendelet felhatalmazza arra, hogy olyan egyedi, az érvényes jogszabályokkal alátámasztott véleményezési eljárást (szabályozást) alkalmazzon, amely a vízkivételek káros környezeti és társadalmi következményeit hivatott csökkenteni. Ennek megfelelően, a kritikus vízkészlet-gazdálkodási helyzet kezelése érdekében a VKGTT2 keretében a vízigények vagyonkezelői véleményezésére új eljárásrendet dolgoztunk ki. A felszín alatti vízkészletek használatával kapcsolatos engedélyezésnek a 219/2004 (VII. 21) Kormányrendeletben szereplő igénybevételi határértékekre (Mi) kell épülnie, amelyek szoros kapcsolatban vannak a VKI szerint megállapított hasznosítható készletekkel. Az Mi-t a FETIVIZIG területére korábban nem határozták meg, ezért eddig a VGT2-ben megjelenő, a víztestek egészére vonatkozó hasznosítható készlet töltötte be ezt a szerepet, ez volt az alapja a VKGTT kidolgozásának is. Az igénybevételi határértékek meghatározása a VKGTT2- ben nem csupán a VKI szerinti hasznosítható készletek pontosítását és területi szétosztását jelenti, hanem vízkészlet-gazdálkodási és társadalmi-gazdasági szempontokat is figyelembe véve történt. A VKGTT2 az igénybevételi határérték egy speciális formáját, a jövőben még felhasználható vízkészletet, más néven kontingenst alkalmazza, vagyis minden jelenlegi vízkivétel felett értendő, beleértve az engedéllyel nem rendelkező vízkivételeket is. A kontingens nem az igénybevételi határérték és a jelenlegi vízkivételek különbségeként adódik, hanem a vizes és a szárazföldi FAVÖKO-któl, valamint a vízfolyásoktól még elvonható felszín alatti vízkészlet becslésén alapul. Ennek indoka, hogy a nem bejelentett (a nyilvántartásban nem szereplő) vízkivételek jelentős bizonytalansága miatt nem közvetlenül a vízkivétel mennyisége, hanem az általa befolyásolt állapot jellemzői (talajvízállás, vízkivételhez kapcsolható készletváltozás, talajvízpárolgás, alaphozam) jelennek meg a módszertanban. A vízkivétel addig növelhető, amíg az ebből adódó, ezt kompenzáló csökkenés a talajvízpárolgásban vagy az alaphozamban a jelenlegi állapothoz képest nem okoz olyan mértékű változást a vizek és a tőlük függő ökoszisztémák állapotában, ami környezeti szempontból elfogadhatatlan, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági hatásokat is. 9
