A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 25. Szabó Éva - Simonffy Zoltán (FETIVIZIG - Hydrofon Bt.): A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkészlet-gazdálkodási térségi tervének felülvizsgálata
A FELSŐ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TÉRSÉGI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA (Új szabályozás bevezetése a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodásban) Szabó Éva Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Simonffy Zoltán Hydrofon Bt. KULCSSZAVAK: Nyírség, vízszintsüllyedés, vízhiány, vízgazdálkodás, Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv, kontingens, mennyiségi igénybevételi határérték BEVEZETÉS A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) működési területére 2017-ben elkészült Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv (továbbiakban VKGTT) célja az volt, hogy megalapozza a Vidékfejlesztési Program (továbbiakban VP) keretében megvalósuló öntözésfejlesztéshez kapcsolódó jelentős új vízigények vagyonkezelői véleményezését és vízjogi engedélyezését. A keretterv jellegű terv meghatározta azokat az öntözési célra még igénybe vehető felszíni és felszín alatti vízkészleteket (kontingenseket), amelyek használatának várhatóan nem lesz jelentős káros hatása a vízi környezet mennyiségi és minőségi állapotára és társadalmi-gazdasági szempontok szerint is hosszabb távon fenntartható. A VKGTT bevezetése és alkalmazása ellenére a térség vízkészlet-gazdálkodási helyzete fokozatosan tovább romlott, különösen a felszín alatti vízkészleteket tekintve. A Nyírségben a talajvízkészlet csökkenése, a süllyedő talajvízszintek nyomai már a felszínen is látszanak: rendszeresen kiszáradó medrek, szárazon maradó vagy félig telt tározók, elszáradó növényzet. Ennek a jelenségnek nem csak az aszályos évek, hanem az egyre mélyebbre kerülő talajvíz is az oka, ugyanis a mederszint alatti vagy a gyökérzónánál jóval mélyebb talajvíz már nem képes táplálni a felszíni vizeket és a növényzetet. Pedig erre a vízforrásra nagy szükség lenne a csapadékmentes időszakokban. És ugyanez a hatás figyelhető meg a Nyírség víztől függő élőhelyein is, ahol a mélyfekvésű semlyékekben kialakult növényzet különösen érzékenyen reagált a talajvíz süllyedésére. Mindezzel párhuzamosan a felszíni víz korlátozott hozzáférhetősége miatt az igények egyre inkább a felszín alatti víz irányába terelődtek. A VP-hez kapcsolódó fejlesztési igény nem várt mértékű volt és nem csak az öntözéssel, hanem az állattartással kapcsolatban is. A csökkenő készletek és a növekvő igények együttes jelentkezése kiélezett vízkészlet-gazdálkodási helyzetet teremtett, amely a vízkészletek vagyonkezelői feladatait ellátó FETIVIZIG részéről intézkedéseket igényelt. Ennek első lépése volt a VKGTT felülvizsgálata, melynek célja a megváltozott vízkészlet-gazdálkodási helyzet értékeléséből kiindulva az emberi célra még felhasználható felszín alatti vízkészletek mennyiségének és a hasznosítás feltételeinek meghatározása volt. Az új helyzet miatt az öntözésen kívül szükséges volt valamennyi ágazatot érintően meghatározni a kiadható kontingenst, valamint a környezeti hatások miatt részletesebb értékelés volt indokolt, amely a kontingensen kívül a kérelmezett hasznosítás módjára, helyére és mértékére vonatkozó egyéb korlátok bevezetését jelentette. Ezek a követelmények biztosítják tulajdonképpen a VKGTT megfelelését a Víz Keretirányelv (VKI, 2000/60/EK) szerint kidolgozott Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (továbbiakban VGT) környezeti célkitűzéseinek, valamint az 1
