A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 24. Réz Bianka (ÉMVIZIG): A Lófej-forrás matematikai statisztikai vizsgálata
Az egyik, hogy a Nagytohonya-forrás vízhozam értékei olyan alacsonyak, hogy a Lófej-forrás kitöréseinek vízhozama meghaladja őket, ami azért érdekes, mert az év nagy részében a Nagytohonya-forrás vízhozamai egy nagyságrenddel magasabbak. A másik, hogy ezekben az időszakokban a Lófej-forrás a szokott módon működik, kisebb-nagyobb időközönként kitörések tapasztalhatók, amelyeket vízhozam csökkenés előz meg, a Nagytohonya-forrás vízhozama pedig ugyan lassabban, de növekvő tendenciát mutat. Feltételezhető, hogy a tapasztalt anomáliák a nagy csapadék hatására a források vízhozamában történő eltérő dinamikájú változásokra vezethetők vissza. ÖSSZEGZÉS Az elvégzett vizsgálatok eredményeinek összegzése a következő: A gyakoriság vizsgálat során fény derült a Lófej-forrás 1965-től 1994-ig regisztrált adatsorok feldolgozásának olyan metódusára, amely nem tükrözi valósághűen a forrás működését. Az új mérési módszer alapján bebizonyítottam a forrás vízhozamának három szűk intervallumba való tömörödését, amelyet különleges szivornyarendszere okoz. A forrás kitöréseinek vizsgálatakor a 2013. évi adatokon rekonstruálni tudtam a Maucháék által készített óradiagram eredményeit, valamint a kitörések időtartamának vizsgálata is az általuk már kimutatott eredményt hozta. Ez azt a tényt támasztja alá, hogy a forrás működésében, a kitörések karakterisztikájában nem történt változás az évtizedek alatt. A Fourier transzformáció során az 1965-1994 és 2013-2017 évek adatainak vizsgálatakor bebizonyosodott, hogy a forrás működésében egy nagyon karakteres 1 éves periodicitás található. Felfedezhető egy hosszabb 10 éves ismétlődés, valamint egy félévenkénti ciklusosság is. A Lófej-forrás és a csapadék kapcsolatának vizsgálatakor arra a következtetésre jutottam, hogy a lehullott csapadék befolyásolja ugyan a forrás vízhozamváltozásait, de az egyszerű statisztikai vizsgálatokkal nem egyértelműen kimutatható. A forrás vízhozama csak az év eleji csapadékokra reagál, melynek oka a talaj telítettsége és a felszínt borító vegetáció vízfogyasztásának hiánya. A forrás napi összes lefolyt vízmennyiségének és a csapadék 7 és 10 napos futóösszegének az említett időszakban történő vizsgálatával megfelelő korrelációs együttható értékeket tudtam elérni. A Lófej- és Nagytohonya-forrás kapcsolatának vizsgálatakor a különböző időszakokra elvégzett korrelációs vizsgálatok eredményei bizonyosságot adnak a két forrás közötti kapcsolat meglétének feltételezésére. A 2013-2017 évi adatok korrelációjának elválasztódása kapcsán pedig kiderült, hogy az év eleji csapadékok jelentős hatása eltéréseket okoz a források vízhozamváltozásainak alakulásában. IRODALOMJEGYZÉK Réz Bianka (2021): A Lófej-forrás matematikai statisztikai vizsgálata (Diplomamunka, Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar) Benke L.: Hidrometriai és hidrometeorológiai mérések és adatfeldolgozás (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest) 21-37. oldal Dr. Kessler Hubert (1954): A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása. Hidrológiai közlöny, 34. évfolyam, 5-6. szám, 214. oldal Hazslinszky T. és Maucha L. (2003): Szivornyás források a Kárpát-medencében. Karsztfejlődés VIII. 145-155. oldal Izápy G. (2009): Élő, eltűnő és elfeledett kutak és források Jósvafőn. (Jósvafői Helytörténeti Füzetek 30., 2009. július 30.)
