A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 24. Réz Bianka (ÉMVIZIG): A Lófej-forrás matematikai statisztikai vizsgálata
A Lófej-forrás áradásai által szállított víz általában nem folyik végig a körülbelül 6 km hosszú völgyön, hanem útközben elnyelődik. Ezért felmerült, hogy a forrás azt a mellékágat táplálja, melyben a Nagytohonya-forrás szivornyája is működik. A Lófej-forrás 1965-ben mért egész évi vízhozam összege megegyezik a Nagytohonya-forrás ugyanebben az éveben regisztrált kitöréseinek vízmennyiségével, ez a megállapítás és az 1967. május 23-án végzett nyomjelzéses vizsgálat is alátámasztotta a feltételezést, valamint azt, hogy a Lófej- és a Nagytohonya-forrás folyamatos hidrológiai kapcsolatban állnak. A két forrás hidrológiai kapcsolata következtében a Nagytohonya-forrás vízgyűjtő területébe beletartozik a Lófej-forrás vízgyűjtő területe is. Ezért a 24,4 km2 vízgyűjtő helyett a Nagytohonya-forrás független vízgyűjtő területe csak 23,2 km2. A leírtak alapján látható, hogy az Aggteleki-karszt területén található Lófej-forrás több szempontból is igen különlegesnek számít. Szivornyás mivolta mellett egyedi, többszörösen összetett szivornyarendszerrel rendelkezik, valamint még a közelében található másik szivornyás forrással is kapcsolatban áll. A LÓFEJ-FORRÁS VÍZHOZAM ADATAINAK VIZSGÁLATA A Lófej-forrás adatai a forrás kataszterben 1965-től találhatók meg, azonban az 1995. évtől kezdve jelentős adathiányok jelennek meg az adatsorban, ezért ebből az időszakból az 1965-től 1994-ig tartó 30 év adatain tudtam vizsgálatokat végezni. A 2013-as évtől újra kezdődött a források regisztrálása, azonban a Lófej-forrás esetében 2018-ban műszerhiba következtében több havi adathiány keletkezett. Ebből az időszakból a 2013-2017 évek órás gyakoriságú regisztrált adatsora állt rendelkezésemre. A gyakoriság és tartósság vizsgálata A gyakoriság és tartósság adatok kiszámítása során a hagyományos módszerrel történő osztásköz meghatározás a kis tartományba csoportosuló adatok és a nagy terjedelem miatt nem bizonyult alkalmasnak a forrás hozamváltozásainak vizsgálatára. Ezért az 5 éves csoportokra bontott adatok gyakoriságát egységes 10-es osztásközzel határoztam meg. Mivel a gyakoriság ábrázolása során a 0-200 l/min tartományban mutatkozik nagyobb menynyiségű adat, ezért ennek az intervallumnak a vizsgálatával foglalkoztam. Ekkor lettem figyelmes arra, hogy a 2013-2017 közötti adatok eltérnek a többi év adataitól, mivel azok szinte kizárólag három jól elkülönülő hozamtartományba esnek. 3 3. ábra. Gyakoriság 1970-1974 4. ábra. Gyakoriság 1980-1984 (saját szerkesztés) (saját szerkesztés)
