A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 23. Pomázi Flóra - Baranya Sándor (BME): A lebegtetett hordaléktöménység-eloszlás inhomogenitásának akusztikus elvű vizsgálata a gönyűi vízrajzi monitoring szelvényben

4. ábra. A réteg menti (a H-ADCP mélységében) hordaléktöménység-profil különböző esetei (megjegyzés: 1. a folyamatos hordaléktöménység-mérés a jobb parton történik, 2. a megjelenített szelvény menti távolság a H-ADCP maximális mérési távolságát jelzi (kb. 225 m;

Teledyne 2013)

Qd=2890

m3/s

Qd=1953

m3/s

Qt=152

Qd=1594

m3/s

Qt=87 m3/s

5. ábra. Szelvény menti hordaléktöménység-eloszlások 1) Q>Qátlag esetén (fent); 2) ) Q<Qátlag esetén jelentős hozzáfolyás esetén (középen); 3) Q<Qátlag esetén, általános hozzáfolyás esetén

Vizsgálataink alapján kijelenthető tehát, hogy az egy part közeli pontban mért hordaléktöménység nem elegendő a lebegtetett hordalékvándorlás szelvény menti eloszlásának megfelelő leképezésére. A Duna (Qd) és a mellékfolyó (Qm) vízhozamának arányának figyelembe vételével azonban korrigálható a part közeli hordaléktöménység. A hozzáfolyás hatásának számszerűsítésére bevezettük a vízhozamok ún. relatív eltérését (Ar), amely az alábbi képlet alapján határozható meg:

Ar =

lQP-Qml

min(|QD|, |Qm|)

A relatív eltérés és a part közeli, illetve szelvény menti átlag hordaléktöménység aránya között erős kapcsolatot lehetett felállítani (6. ábra). Figyelembe véve a sarkantyúk hatását is, látható, hogy Q=2200 m3/s fölötti vízhozamok esetén már szinte elhanyagolható a hozzáfolyás hatása. A