A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 2. Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Bevezető az előzetes árvízi kockázatbecslés, veszély- és kockázati térképek, a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálatába
BEVEZETŐ AZ ELŐZETES ÁRVÍZI KOCKÁZATBECSLÉS, VESZÉLY- ÉS KOCKÁZATI TÉRKÉPEK, A KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEK ELSŐ FELÜLVIZSGÁLATÁBA Bálint Márton projekt irányító tervező VIZITERV Environ Kft. KIVONAT Magyarországon „Az előzetes árvízi kockázatbecslés, veszély - és kockázati térképek, a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálata a munka" az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálása mellett 2010. óta zajlik, jelenleg a KEHOP-1.1.0-15-2016-00006 projektkonstrukció keretében. A végcél az, hogy ország öblözeteire, kisvízfolyásaira és nyílt ártereire a lehető legfrissebb adatokat figyelembe véve meghatározzuk a potenciális veszélytérképeket, ezek eredményeit felhasználva a kockázati térképeket, majd intézkedéseket fogalmazzunk meg. A korábban kidolgozott metodika frissítése utána a vizsgálatokat végrehajtottuk Magyarország érintett területeire. Egyre nagyobb szükség mutatkozik az ÁKK számítási eredményeire, számos hatóság, illetve EU -s szervezet az árvizes projektek gazdasági indoklását az ÁKK-tól várja. Így a felülvizsgálat során figyelembe kellett vennünk számos kérdést és szcenáriót, hogy azokra megfelelően tudjunk válaszolni, továbbá ki kellett dolgozni a differenciált árvízi védekezést, amely hosszútávon támogatja az árvízi károk csökkentését, amely a komplex elemzés optimumaként jelenik meg. Kulcsszavak: ÁKK, árvíz, árvízi kockázatkezelés, kockázati térképezés, kockázatértékelés, árvízi lokalizáció, 2D hidrodinamikai modellezés BEVEZETŐ Magyarországon az elmúlt évszázadok során, magas szinten kiépített árvízvédelmi rendszer működik. A társadalmi-gazdasági viszonyok azonban az utóbbi 20 évben alapvetően megváltoztak, és az időszakban levonult rendkívüli árvizek tapasztalatai is arra utalnak, hogy az árvízi elöntéshez kapcsolódó kockázatviselést és annak érintettek közötti megosztását újra kell gondolni. A védelmi rendszer fejlesztésénél indokolt áttérni a kockázat értékelése alapján történő tervezésre, amely a kevésbé értékes területek elöntésével kíméli meg az érzékenyebb területeket, jóval hatékonyabb erőforrás-felhasználás mellett. Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Árvíz Irányelv) végrehajtásának nemzeti feladatait Magyarországon a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. A 2015-ben elkészült „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése" KE0P-2.5.0/B/09-12-2013-0001 projektben kidolgozott veszély- és kockázati térképek, a veszély és kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések országos és területi stratégiai tervei, illetve a lokalizációs tervezés előkészítése a KEHOP-1.1.0-15-2016-00006 azonosító számú „Az előzetes árvízi kockázatbecslés, veszély- és kockázati térképek, a kockázatkezelési tervek első felülvizsgálata" projekt keretében továbbfejlesztésre, felülvizsgálatra kerültek. A hat évenként kötelező felülvizsgálatot megelőzően megvalósultak a tervezés során javasolt árvízvédelmi, nyílt árteres, kisvízfolyásokat érintő és belvízvédelmi fejlesztések is.
