A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 23. Pomázi Flóra - Baranya Sándor (BME): A lebegtetett hordaléktöménység-eloszlás inhomogenitásának akusztikus elvű vizsgálata a gönyűi vízrajzi monitoring szelvényben
Azonban egy ilyen folyamatosan üzemelő mérőrendszer létesítésekor különösen fontos, hogy a monitoring állomás választott helyszíne, a mérési pont mélysége kellően reprezentatív legyen az adott folyószakasz lebegtetett hordalékvándorlási viszonyainak leírásához. Jelen tanulmányban egy olyan esetet vizsgálunk a felső-magyarországi Duna-szakaszon, ahol a monitoring szelvénytől nem sokkal feljebb egy jelentős hordaléktartalommal bíró mellékfolyó torkollik a Dunába, jelentős inhomogenitást okozva a lebegtetett hordaléktöménység szelvény menti eloszlásában. MINTATERÜLET Az itt bemutatott eredmények a SEDDON II projekt keretében gyűjtött adatokon alapulnak, amely projekt egyik fő célja a határokon átnyúló hordalékmonitoring fejlesztése a Duna mentén. A Duna hazai szakaszán elsőként egy felső-magyarországi szelvényben (1790.61 fkm, Gönyű vízmérce) kerül kiépítésre egy olyan hordalékmonitoring állomás, amely nem csak a lebegtetett hordalékmérés időbeli, hanem térbeli felbontását is jelentős mértékben növeli. A vizsgált Duna-szakasz morfológiai szempontból átmeneti szakasznak minősül: esése 37 cm/km-ről 6 cm/km-re csökken, s kiszélesedik. Az átlagos vízhozam 2000 m3/s körül mozog, míg a 100 éves visszatérési idejű árhullám 10 000 m3/t-ot jelent. A vízrajzi szelvényben az átlagos vízmélység 5-6 m, az átlagos szelvényszélesség 400 m. Az átlagos lebegtetett hordalékhozam 40 kg/s (azaz kb. 1.3 Mt/év), az átlagos hordaléktöménység 20 mg/l. A gönyűi vízmérce szelvényétől 4 km-rel feljebb azonban a hordalékban gazdag Mosoni-Duna torkollik a Dunába, melynek jobb parthoz simuló hordalékcsóvája hosszú km-eken keresztül nem keveredik el teljesen a Duna vizével (1. ábra). Míg a Mosoni-Duna vízhozama ritkán haladja meg a Dunában mért vízhozam 10%-át, addig a hordaléktöménysége akár hatszorosa is lehet a Dunában mértnek - noha a lebegtetett hordalékhozamok aránya már csak 1:5. Mivel a parti mérőrendszer szintén a jobb parton helyezkedik el, a hordalékcsóva igen jelentősen befolyásolhatja a monitoring állomás által szolgáltatott adatokat. 1. ábra. A gönyűi mintaterület műholdfelvétele: a Mosoni-Dunán érkező hordalékcsóva jól láthatóan hosszú km-eken keresztül nem keveredik el a Duna vizével MÓDSZERTAN Terepi mérések A mintavétel az US P-61-A1 izokinetikus mintavevővel történt, ezáltal biztosítva, hogy a hordalékos vízminta és az áramlási közeg lebegtetett hordaléktartalma megegyezzen. A mintavételi pontok kiosztása az ún. többpontos mintavételi módszer alapján történt (BMFLUW 2017), melynek megfelelően 5 függélyben, függélyenként 5-5 pontban végeztünk lebegtetett hordalékmérést a monitoring szelvényben. A mintavételi pontok mélysége rendre: 0.05H, 0.20H,
