A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 22. Dr. Nagy Gábor (DDVIZIG): A vízkészlet-gazdálkodási modellezés ágazati tapasztalatai

hogy a vízhasználatok és a bemeneti paraméterek beállítása a modellterületeken rendszeres felülvizsgálatra szorulnak (5. ábra). A Karasica modell esetében csekély eltérés tapasztalható a vízgyűjtő felső részén, míg a vízgyűjtő alsó területén 50%-os eltérést mutat a modellfuttatás javára. A Fekete-víz modell esetében a fentiek fordítottja tapasztalható, a vízgyűjtő felső szakaszán nagy (-1670%) a relatív eltérés a mért vízhozamok és a modellfuttatási eredmények között, míg az alsó szakaszon jelentősen csökken (93%).

Eredmények vízgazdálkodási értelmezése

A 2022. január 15. - 2022. április 31. közötti időszak modellezett eredményei jelentősen eltérnek a kisvizű időszak mért értékeitől. A Fekete-víz és a Karasica esetében is mellékvízfolyásaiknak átlagos vízhozamaira való tekintettel akár egy-egy tó feltöltése vagy feltöltésének a hiánya is jelentős eltérést okozhat. Ez a hatás tavak és tórendszerek esetén már egy részvízgyűjtő területén is multiplikálódik. A modellben tavak estében a bejövő árhullám (Qo inflow hydrograph) alapján kerül kiszámításra a távozó víz mennyisége a kifolyási ponton, amely értéke jelentősen eltér a tényleges vízforgalom értékétől. A modell a kisvizű időszakban nem érzékeny a kezdeti veszteség paraméterére, késleltetési időkre és a felszíni érdességre (Manning-féle paraméter), változtatásuk nem okoz jelentős változást (r> 0,9) a modell futtatások eredményében. A modell futtatás a lefolyás-beszivárgás arányát és a felszínhasználatot csak, mint bemeneti paramétert veszi figyelembe, ezért megváltozatása a futtatás közben nem lehetséges. A lefolyás-beszivárgás aránya a vegetáció fejlődése révén (márciustól- júliusig) jelentősen változik mind a mederben, mind a vízparton, mind a vízgyűjtő területén. A mért és modellezett vízhozamok mérési pontokon való összevetése rámutat arra, hogy a vízforgalom mérése kiemelt jelentőséggel bírhatna a tavas vízhasználatok esetében. Különösen komplikálja a kezdeti peremfeltételeket a tavak vízforgalma, valamint a Fekete-víz estében például a cúni duzzasztás, amelyek már az egyes részmodellek futtatási eredményét is nagyban befolyásolhatja. A modell nem képes a vízkészlet-gazdálkodási mérleg összes elemének a számítására. A fenti okok miatt kisvizű időszakban, dombsági területeken a bemutatott modellek jelenlegi formájukban a vízmérleg készítésre és az aktuálisan rendelkezésre álló szabad vízkészletek becslésére még nem használhatóak.

Összefoglalás

Jelenleg az Igazgatóságunk területén két különböző méretű, de hasonló jellegzetességeket mutató modellrendszer üzemel. A modellekben a tavas vízhasználatok dominálnak. A részvízgyűjtők gazdasági hasznosítása és a vízhasználatok együttesen jelentősen módosítják a vízhozam mennyiségét.

Az eredmények kiértékelése során a vízhozam modellezéssel kapcsolatban az alábbiakat tapasztaltam:

I. A vízkészlet-gazdálkodási modell futtatások a kisvizű időszakban a veszteségi paraméterektől függetlenek.

II. A különböző veszteség (Manning-féle érdességi paraméter, kezdeti és maximális veszteség paraméterek) beállítású modell futtások adatsorai erős korrelációt (r>0,9) mutatnak egymással.

III. A modell túlbecsüli a vízhozam mennyiségét a mért kumulatív vízhozamhoz képest.

IV. A relatív eltérés mértéke és előjele független a vízgyűjtőn elfoglalt pozíciótól.