A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 22. Dr. Nagy Gábor (DDVIZIG): A vízkészlet-gazdálkodási modellezés ágazati tapasztalatai
A VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI MODELLEZÉS ÁGAZATI TAPASZTALATAI Dr. Nagy Gábor felszíni vízkészlet-gazdálkodási referens Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság KIVONAT A klímaváltozásra való felkészülés szükségessé teszi a korszerű vízgazdálkodás megvalósítását. A numerikus modellezés bevett eljárás a hidrológia számos területén, ahol az eló'rejelzés vagy változások nyomon követése szükséges. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén a Fekete-víz és a Karasica dinamikus vízkészlet-gazdálkodási modelleket üzemeltetjük. A modell futtatások jövőbeli célja a vizsgált vízgyűjtő területeken végbemenő' vízhozam változások detektálása és vízkészlet-gazdálkodás döntéshozatalának a támogatása lesz. Jelen kutatás célkitűzése a kisvizű idó'szakban a modell érzékenységének és pontosságának vizsgálata volt dombsági területen. A numerikus modell futtatásokat a 2022 január 15. - április 30. közötti időszakra vonatkozóan végeztem el. Az eredmények azt mutatják, hogy a modellfuttatások a veszteségi paraméterektől függetlenek a vizsgált időszakban, a modellezett vízhozamok adatsorai erő'sen korrelálnak egymással r> 0,9. A modell túlbecsüli a vízhozam mennyiségét a mért kumulatív vízhozamhoz képest a modellezett részvízgyú'jtő'k többségében. A relatív eltérés mértéke és előjele független a vízgyűjtőd elfoglalt pozíciótól. KULCSSZAVAK: numerikus modellezés, dinamikus vízkészlet-gazdálkodási modell, kisvizű idő'szak, tavas vízhasználatok, Dunántúli-dombság BEVEZETÉS A klímaváltozásra való felkészülés különleges kihívást jelent, amelyhez elengedhetetlen feltétel a korszerű vízgazdálkodás. A dinamikus vízkészlet-gazdálkodás numerikus modellezése új eszköz és lehetőség egy adott terület tényleges vízforgalmának, valamint időbeli változásainak a megismerésére, amely egyben segítséget nyújthat a lokális vízhasználati feladatok kezelésére, felismerésére. A numerikusmodellezés szükségességét a változó természeti környezet és a klímaváltozáshoz való adaptáció hívja életre. Duna-medence országai számára a klímaváltozás hatására várhatóan, de eltérő mértékben megnövekszik a vízkörforgás intenzitása és így az extrém események időbeli gyakorisága (Ebert et al. 2009, Barthel et al. 2010, Bartholy et al. 2011, Bisselink et al. 2018.). Ennek hatására fokozódik a lefolyás mértéke (Candela et al. 2012; Klug - Oana, 2015), a vízkárok száma és a kiterjedése. A Kárpát-medence szárazabbá válását az éghajlati szcenáriók előrevetítik (Bartholy J. et al. 2005, Bartzholy et al. 2007, Adrian et al. 2021), amelyek jelei egyre erőteljesebbé válhatnak már nemcsak az elkövetkezendő évtizedekben (WMO 2021). A különböző klímamodellek (például ARPEGE-Climat, ALADIN, PRECIS, REGCM, REMO, stb.) a csapadékmennyiség tér és időbeli változását és évszakos menetét nehezebben képesek pontosan előre jelezni (Vizi et al. 2007, Bartholy et al. 2011, Houstfather et al. 2019, Suga et al. 2021). Az ökoszisztéma komplex ellátó és a szabályzó szolgáltatásai közvetlenül vezérelik a csapadék keletkezését, így a víz biztosítását. A víz a korlátozottan rendelkezésre álló közjavak közé tartozik, általános jellemezője, hogy védelemre szorul, a fenntartható használatát, úgy kell elvégezni, hogy biztosítani tudja a minőség és a mennyiség tekintetében mind a jelen, mind előzetesen az eljövendő nemzedékek igényeit. A rendelkezésre álló vízkészleteket számos ágazat különféle módon és eltérő mértékben használja, ennek hatásai egyre erőteljesebben érzékelhetőek a felszíni és a felszín alatti vizek esetében (Várallyay et al. 2013, Somlyódy 2011, Márton 2019, Labancz et al. 2020).
