A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 21. Nagy Eszter Dóra (BME): Hazai kis és közepes vízgyűjtők válaszidejének vizsgálata
A vizsgált vízgyűjtők és a felhasznált adatok részletes bemutatása egy korábbi cikkben érhető el (Nagy és Szilágyi 2021). Az ECMWF re-analízis adatok alkalmazhatósági vizsgálata szintén megtekinthető egy korábbi tanulmányban (Nagy és Szilágyi 2020). MÓDSZERTAN Válaszidő megfigyelt értékének számítása - grafikus definíciók A 2. ábra mutatja be azt a nyolc grafikus definíciót, mely a különböző válaszidőt számszerűsítő paraméterekhez köthető. Érdekesség, hogy mind a nyolc definíció fellelhető az összegyülekezési idő meghatározásaként, azonban csak két változatot [a) és b)] alkalmaznak gyakran. A késleltetési időre is elérhető két, kissé eltérő változat [c) és d)]. A g) és h) definíciók rendre a tetőzésig eltelt idő és az egyensúly beálltáig eltelt idő definíciói, utóbbit használta Wisnovszky is az összegyülekezési idő definíciójaként empirikus módszerének publikációjában (Wisnovszky 1958). Az e) és f) definíciók szintén fellelhetők az összegyülekezési idő meghatározásaként, azonban használatuk nem gyakori. Ahhoz, hogy az egyes definíciók segítségével számítani lehessen a válaszidő értékét elsőként szükség volt a csapadék-lefolyás események kiválasztására. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb definíció alkalmazásához szükséges az alaphozam és/vagy a lefolyáskiváltó csapadék meghatározása. Előbbit egy rekurzív szűrő segítségével (Nathan és McMahon 1990), utóbbit a O-index módszerrel végeztem el (Kontur et al. 2003). Az események kiválasztásának, valamint az alaphozam és a lefolyáskiváltó csapadék meghatározásának menetét egy korábbi publikációban ismertettük (Nagy és Szilágyi 2021). A 61 vízgyűjtőre 2162 darab esemény került összesen kiválasztásra. Vízgyűjtőnként minimum 11, maximum 69, átlagosan pedig közel 35 esemény állt rendelkezésre. A nyolc grafikus definíciót alkalmazva minden eseményre összesen 2161 • 8 érték állt rendelkezésre a válaszidő megfigyelt értékeként. Mivel az empirikus összefüggések egy darab karakterisztikus értéket adnak eredményül minden vízgyűjtőre, az értékek összehasonlításakor az egyes vízgyűjtőkre és egyes definíciók esetén képzett mediánt vettem figyelembe. Medián értékekből tehát 61 8 darab állt rendelkezésre. a) t9 -14 b) t9 - t3 c)t7 - t3*t6 t8 d) ^ — ^3 t2 e) t6 -13 f) t8 - t2 *7 g) t8 - t5 h) t8 - t1 t9--------------------w/ t5 T (gyakori) Tc (ritka) TL Te T_ t t Karakterisztikus pontok: tj Csapadék kezdete t2 Maximális csapadék intenzitás t3 Lefolyásképző csapadék súlypontja t4 Lefolyásképző csapadék vége t5 Felszíni lefolyás kezdete t6 Felszíni lefolyás maximuma t7 Felszíni lefolyás súlypontja t8 Tetőző vízhozam t9 Felszíni lefolyás vége/ Inflexiós pont Jelmagyarázat: Beszivárgás Lefolyás képző csapadék — Alaphozam ““ Felszíni lefolyás 2. ábra. A vízgyűjtők válaszidejének grafikus definíciói és az azok számításához szükséges karakterisztikus pontok. Az egyes válaszidőt leíró paraméterek az összegyülekezési idő (Tc), a késleltetési idő (T l), a tetőzésig eltelt idő (Tp), és az egyensúly beálltáig eltelt idő (Te).
