A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 21. Nagy Eszter Dóra (BME): Hazai kis és közepes vízgyűjtők válaszidejének vizsgálata
HAZAI KIS ÉS KÖZEPES VÍZGYŰJTŐK VÁLASZIDEJÉNEK VIZSGÁLATA Nagy Eszter Dóra tudományos munkatárs Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék KIVONAT A vízgyűjtők válaszideje az az időtartam, ami alatt a vízgyűjtőt érő csapadék lefolyássá alakul. Ennek a vízgyűjtő jellemzőnek a számszerűsítése összetett feladat. A megfigyelt értékek meghatározhatók közvetett módon, csapadék és vízhozam idősorok felhasználásával, azonban ezen értékek előállításának több lehetséges módja is van. Ezeket a módszereket ismerteti az itt bemutatott tanulmány, egy újszerű megközelítést is beleértve, melynek tovább fejlesztett változata gyorsan és objektív módon számítja a válaszidő' értékét esemény alapon. A megfigyelt értékek segítségével jellemezhető' a hazai viszonylatban leggyakrabban alkalmazott Wisnovszky féle összefüggés becslési pontossága. Az itt bemutatott eredmények alátámasztják, hogy az új, esemény alapú számítási módszer jól alkalmazható hazai vízgyűjtődre, és nem csak az értékek mediánja, hanem a teljes értéktartomány jól becsülhető' vele. A Wisnovszky összefüggésró'l pedig bebizonyosodott, hogy a válaszidő' értékét nagy pontatlansággal becsüli, az esemény alapú megfigyelt értékek mediánját -0,68-os Nash-Sutcliffe mutatóval közelíti. KULCSSZAVAK: vízgyűjtő'; hidrológia; válaszidő'; késleltetési idő'; összegyülekezési idő'; Wisnovszky; empirikus; korreláció BEVEZETÉS A vízgyűjtők válaszidejének számszerűsítésére szükség van különböző hidrológiai és vízépítő mérnöki feladatok esetén. Mértékadó vízhozam számításakor, csapadék-lefolyás modellezés esetén, vagy vízkárelhárítási feladatoknál is szükségünk lehet egy adott vízgyűjtő válaszidejének meghatározására. A válaszidő azt adja meg, hogy egy adott vízgyűjtőn mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a vízgyűjtőt érő csapadék hatására keletkező válasz, mint lefolyás, a vizsgált kifolyási szelvényben árhullámként megjelenjen. Annak ellenére, hogy ezen jellemző ismeretének jelentős gyakorlati haszna van, és több, mint 150 éve tanulmányozza a hazai és nemzetközi szakirodalom (Beven 2020), értékének számszerűsítése számos problémába ütközik. Jelen tanulmány célja, hogy széleskörű áttekintést nyújtson a válaszidőt körülvevő elméleti problémákról, és bemutassa a legújabb módszerrel kapott eredményeket a hazai vízgyűjtőkre vonatkozóan. A válaszidőt (Tr) különböző paramétereken keresztül értelmezhetjük. Hazai és nemzetközi viszonylatban legtöbbet használt paraméter az összegyülekezési idő (Tc), melyet a racionális módszer esetén is alkalmazunk (Kontur et al. 2003). Magyarországi vízgyűjtőkre a Wisnovszky féle empirikus összefüggés (Wisnovszky 1958) segítségével tudjuk becsülni az összegyülekezési idő értékét. A vízgyűjtők késleltetési ideje (Tl) leggyakrabban csapadék-lefolyás modellezés kapcsán kerül elő. Hazai viszonylatban kevésbé használatos paraméterek továbbá a tetőzésig eltelt idő (Tp) és az egyensúly beálltáig eltelt idő (Te). Az összegyülekezési idő messzemenően a leggyakrabban alkalmazott paraméter, ennek ellenére a mai napig koncepcionális szinten folyik vita az alkalmazhatóságával kapcsolatban (Beven 2020). Elméleti definíciója szerint az összegyülekezési idő „az az időtartam, amíg a vízrészecske a legtávolabbi pontról - a felszínen lefolyva - a kifolyási szelvénybe ér" (Kontur et al. 2003). A felszínen történő, részecske-jellegű vízmozgás szerinti értelmezés azonban kifogásolható, hiszen a víz ter
