A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 17. Krámer Tamás - Szilágyi József (BME): A Felső-Duna mértékadó árvízszintjeinek legújabb felülvizsgálata

feldolgozásával, log-Pearson III eloszlással állították elő. A bősi vízierőmű legfrissebb, XI. kezelési szabályzatának mellékletében (Vodohospodárska vystavba 2018) is a 2013-as MÁSZ-tanulmány NQ értékek szerepelnek.

1. táblázat. Medve (Duna) különböző visszatérési idejű maximális vízhozamai [m3/s] (1) a jelen tanulmány hidrológiai elemzése alapján, GEV típusú eloszlásfüggvénnyel, (2) a jelen tanulmány Monte Carlo szimulációi alapján, valamint (3) a 2013-as MÁSZ számítások szerint,

Log-Pearson III eloszlásfüggvénnyel.

T, év

Jelen tanulmány (GEV)

Jelen tanulmány (MC szim.)

MÁSZ 2013 (Log Pearson III)

10

7506

7451

7950

100

10026

10268

10400

1000

12487

13368

12800

Medve állomásra a hidrológiai statisztika és a Monte Carlo szimuláció számottevően eltérő értékeket adott. NQ50 vízhozam alatt a hidrológiai statisztika értékei alacsonyabbak, egyébként pedig a Monte Carlo szimuláció. Ez abból fakad, hogy az idősorgeneráló eljárás kalibrációja során a vízrajzi idősor statisztikai mutatóit (beleértve az NQ eloszlásfüggvényét) csak tűréshatáron belüli eltérésekkel tudtuk reprodukálni. A generátornak ugyanis nincs annyi paramétere, hogy minden mutatót meg lehessen egyeztetni. Ugyanakkor az NQr eltérései bőven a bizonytalansági sávon belül vannak, és arra törekedtünk, hogy NQioo-nál legyen minimális a különbség.

A MÁSZ kiszámításának fontos eleme az NQ100 vízhozam hossz-szelvénye. Ennek a megszerkesztése különösen a mellékfolyók torkolatánál nehéz, hiszen az árvizek tetőzése idején napi (vagy még sűrűbb) időközzel kellene hozzá rekonstruálni vízhozamot a torkolat mindkét oldalán. Hidrológiai becslések helyett a torkolatoknál az NQ100 hossz-szelvényt a Monte Carlo szimuláció eredményeiből vezettük le (8. ábra). A vízhozam-nyilvántartási szelvényekben egyrészt közvetlenül a vízrajzi adatsorokból meg lehet becsülni a különböző visszatérési idejű NQ értéket, másrészt az áramlástani modell eredményeiből számított tapasztalati eloszlásfüggvényekből is.