A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 17. Krámer Tamás - Szilágyi József (BME): A Felső-Duna mértékadó árvízszintjeinek legújabb felülvizsgálata
A FELSŐ-DUNA MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTJEINEK LEGÚJABB FELÜLVIZSGÁLATA Krámer Tamás, Szilágyi József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék KIVONAT 2013-ban a Duna hazai szakaszának mértékadó árvízszintjei (MÁSZ) megújított módszertannal, valószínűségi modellezéssel lettek újraszámítva. Az azóta eltelt időszakban nemcsak 8 évvel bővültek a statisztikai mintáink, de az árvízi lefolyás jellemzői is változtak: meghosszabbodtak a vízrajzi idősorok, újabb domborzati adatok állnak rendelkezésünkre, megépült a Mosoni-Duna árvízkapuja és módosult a Duna nagyvízi medre. Dolgozatunkban a Duna Szap-Szob közötti szakasza MÁSZ-értékeinek újraszámításáról számolunk be. Ez a 2013-assal lényegében megegyező elvet követte. Az egyik alapvető kérdés az volt, hogy a hidrológiai statisztika vajon alacsonyabb 100 éves árvízi vízhozamokat eredményez-e, mivel 2013 óta a legnagyobb lefolyt árvíz visszatérési ideje alig 2 éves volt. Bemutatjuk, hogy igazolódott-e ez a várakozás, és a felújított folyómodellel végül változtak-e érdemben a mértékadó árvízszintek. KULCSSZAVAK: Mértékadó árvízszint, áramlástani modellezés, valószínűségi modellezés, mederváltozás, hidrológiai statisztika BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS A Duna árvízvédelmi műveit egy minisztériumi rendeletben szabályozott mértékadó árvízszintre (MÁSZ) kell megépíteni, előírt magassági biztonsággal. A hatályos rendelet (74/2014. (XII. 23.) BM rendelet) a MÁSZ-t már nem a jégmentes árvizek évi 1%-os meghaladási valószínűségű vízszintjeként határozza meg, hanem a jégmentes árvizek évi 1%-os meghaladási valószínűségű vízhozamából származtatott vízszintjeként. A rendelet előírja, hogy a mértékadó árvízszinteket hat évenként felül kell vizsgálni, a nagyvízi mederkezelési tervek felülvizsgálatának előkészületeként. A felülvizsgálatok rendszeres ütemezését egyrészt az indokolja, hogy a valószínűségi eloszlásokat a nagyobb mintaszámnak köszönhetően pontosabban tudjuk megbecsülni a statisztikával. Ez különösen igaz az árvízi szélsőértékekre: a 2014. évi MÁSZ-meghatározás óta nyolc értékkel, azaz mintegy 1/10-del bővült az évi maximális vízhozamok és vízszintek adatsora. Nemcsak a statisztikai mutatók, hanem a numerikus modellek is pontosíthatók, ha jól dokumentált, szélsőséges árvizek vonulnak le. Míg a Duna 2014-es MÁSZ értékei már a 2013-as nyári rekordárvíz figyelembe vételével lettek meghatározva, 2014 óta kis árvizek vonultak le, a legnagyobbnak se haladta meg a visszatérési ideje a két évet. A felülvizsgálatokat a vízrajzi statisztikák újraszámolása mellett az árvízi lefolyási körülmények megváltozása is indokolja. 2013 óta újabb domborzati adatok állnak rendelkezésre, megépült a Mosoni-Duna torkolati műve (ÉDUVIZIG 2022) és részben mederkezelési beavatkozásoknak (83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet), részben természetes folyamatoknak (lásd pl. Török et al. 2020) következtében módosult a Duna nagyvízi medre. Dolgozatunkban a Felső-Duna MÁSZ-értékeinek újraszámításáról számolunk be. Pontosabban a célunk az volt, hogy a 2013-assal lényegében megegyező módszertannal, de a legújabb adatok felhasználásával meghatározzuk a Duna Szap-Szob közötti szakaszának mértékadó árvízszintjeit. Az egyik alapvető kérdésünk az, hogy az elmúlt árvízszegény évek után a hidrológiai statisztika vajon alacsonyabb 100 éves árvízi vízhozamokat és MÁSZ-t eredményez-e. Azt is vizsgáljuk, hogy a bekövetkezett mederváltozások, a szlovákiai mellékfolyók medertározásának pontosabb modellezése és a Mosoni-Duna torkolati árvízkapujának megépülte érdemben befolyásolja-e a mértékadó árvízszinteket.
