A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 14. Kolencsikné Tóth Andrea - Fekete Zsombor - Madarász Tamás - Szűcs Péter (Miskolci Egyetem): Parti szűrésű vízbázis folyóból érkező utánpótlásának vizsgálata modellszámításokkal
A Duna vízállásának változásával együtt változik a folyóból származó utánpótlás, ami szinte állandóan eléri az 50 %-ot. A folyó vízállásváltozásának növekedésével a folyóból átadódó vízmennyiség logaritmikus jelleggel tart egy maximális értékhez. A teljes utánpótlásban a folyó mellett az alacsonyabb vízállásoknál belép a tározott vízmennyiségből felszabaduló víz, és a legalacsonyabb vízállásoknál a háttér felőli utánpótlás is bekapcsolódik. A kutak folyótól való távolságának növekedésével a folyóból érkező vízhozam exponenciális csökkenést mutat, és egyes esetekben már 200 méteren állandósul az értéke. A termelt hozam hatása a parthoz közeli kutaknál mutatható ki, a nagyobb hozam miatti nagyobb leszívás növeli a folyóból táplálás mértékét. Ez azonban csak a folyó kisvizes időszakaiban számottevő, és emellett ahogy nő a kutak távolsága a folyótól, úgy csökken és szűnik meg ez a hatás. A parttól 400 méterre a termelés megduplázásával már alig van változás a folyóból érkező utánpótlásban. Ugyanakkor a háttér irányából érkező vízmennyiség látványosan megnő, és már szinte minden időszakban betáplál a rendszerbe. Tényleges, időben változó termeléssel a 2018-2019-es vizsgált időszakban a legkevesebb folyóból érkező utánpótlás sem csökkent mintegy 40 % alá. Ugyanakkor ez a minimum csak egy rövid időszakra volt jellemző a 2018-as év őszi-téli kisvizek idején. Az időszakra jellemző átlagos folyóból történő hozzájárulás a vizsgált részterületek teljes vízkészletéhez 75-85%-os. A modellezési eredményeink is rámutattak, hogy a rendszer kevésbé érzékeny a hozam változására a folyó vízállás-változásához képest. A termelt hozammal a vízmérleg elemei csak a kisvizes időszakban, átlag feletti hozamoknál változnak szignifikánsan. Ezt az üzemeltetési adatsorok elemzése is alátámasztotta, ahol az üzemi vízszintek és a termelt hozam között a teljes időszakot alapul véve nem tudtunk kapcsolatot kimutatni. A cikkben ismertetett vizsgálatok több szempontból is hasznosak. Szükségesek a parti szűrt víz minőségi jellegének, és változásának értelmezéséhez, a parti szűrés mechanizmusának, hatékonyságának elemzéséhez. A másik kérdéskör a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt hatásának vizsgálata. A klíma előrejelzések egyértelműen kimutatják a folyók vízállás-tartósságában bekövetkező változásokat, a kisvizes időszakok tartósságának növekedését. A parti szűrésű vízkészlet legnagyobb mennyiségű utánpótlását a folyó jelenti, és az biztosítja a vízigényeket kielégítő kitermelhető vízhozamot. Az eredmények jól tükrözik, hogy a folyó vízállása meghatározza ezt az utánpótlást, a kisvizes időszakok tartóssága növeli a háttér oldali utánpótlást, ami vízminőségi és vízmennyiségi szempontból is problémát jelenthet. KÖSZÖNETNYILVÁN ÍTÁS A kutatómunka a 2018-1.2.1-NKP-2018-00011 azonosító számú „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig" című projekt támogatásával valósult meg. Külön köszönjük a Fővárosi Vízművek ZRt-nek a bemutatott modellvizsgálatokhoz nyújtott adatszolgáltatást, szakmai támogatást és együttműködést. IRODALOMJEGYZÉK Chiang, WH., Kinzelbach, W. (2003): The Advective Transport Model PMPATH. In: 3D-Groundwater Modeling with PMWIN. Springer, Berlin, Heidelberg. https://doi.org/10.1007/978-3-662-05549-6_4
